Csillagkapu - A Birodalom Alkonya - II. felvonás - A Kétségbeesés Armadája - 8. fejezet - A Sötétség közeledte
II. felvonás A Kétségbeesés Armadája 8. fejezet A Sötétség közeledte Két hét telt a Madronán történtek óta. A ganai diadal után a Lidérc kénytelen volt kivonulni a tejútról, az Ori utolsó megmaradt erőit is felmorzsolták a Tartarus galaxis peremén, a Goa’uld pedig különösebb katasztrofális vereségek nélkül is méltóztatott kivonulni (a Judgement jótékony hatásának köszönhetően). Az Aschan azonnal kivonult, amint visszatértek a Pegazuson lévő anyahajók. Kate és Tom kapott egy kis eltávot, aztán majd vissza kell térniük Atlantisra (amit akkorra már teljesen újjá fognak építeni). Jelenleg a Trantor IV-et átfogó hatalmas metropoliszon tartózkodtak. Sheppard vegyes érzelmekkel, főként aggódva tekintett a Birodalmi Nagytanács kupolás, zárt épületére. Tudta, hogy most négy galaxis tárgyal a háború lezárásáról, valamint az utána esedékes teendőkről. - Biztos vagyok benne, hogy a lehető legjobb döntést fogják hozni – nyugtatta őt O’Neill. A nő kecsesen odasimult hozzá, hátha megkönnyítheti a férfi lelkét. - Ők fel sem tudják fogni, hogy mi tart feléjük… *** Eközben a Tanácsteremben: Michael Davidson császár éppen megköszörülte a torkát, hogy folytathassa a beszédét a roppant térrészben. Maga a helyiség úgy nézett ki, mint a Földön (pontosabb Washingtonban) lévő, azonban egy kicsit tágasabbra csinálták. Mivel a háború után is sokkal több kolónia maradt, mint férőhely, továbbra is a manapság már megszokott, szektoros rendszert kívánták alkalmazni. Minden pódiumon egy-egy szektor választott képviselője volt (meg a kísérői). Természetesen a főpódium az már a császáré volt. Mellette a Föld és a Trantor IV képviselői álltak. - Mint azt tudhatják, nem sokkal ezelőtt az Ismeretlenek egy kaptára intézett támadást a legnagyobb hajógyárunk ellen. Marcus O’Neill hősies helytállásának köszönhetően sikerült elpusztítanunk az ellenséges hajót. Azonban néhány nappal később egy második kaptárhajó is megtámadta a gyárat, a (frontról még korábban odarendelt, majd ott járőröző) Spirit of Fire megütközött vele, majd visszavonulásra késztette. Ezen két cselekedett egyértelműen háborút jelent. Erre mindenki hőbörögni meg jajgatni kezdett. - És mégis hány hajója van ezeknek az Ismeretleneknek? – szólalt meg a Kronus III bolygó képviselője (az itt van a Tejúton). - Sajnos ezt az adatot nem ismerjük, ám az újonnan szerzett hajóink, valamint a Tau’ri Birodalom rettenetes gyártási kapacitásának hála, szinte biztosak lehetünk abban, hogy győzelmet fogunk aratni. Nem véletlenül küldték ránk először a talpnyalóikat, félnek tőlünk, mert ártani tudunk nekik. Sőt, már meg is tettük. - Már elnézést – szólalt fel az Athos kolónia képviselője. – De ezek a talpnyalóik kis híján megbuktatták a Birodalmat. Nem ismerjük az új ellenség erejét, ám azt kell feltételeznünk, hogy mindennél erősebbek, amit valaha ismertünk. Az egyetlen dolog, amivel védekezni tudunk ellenük, az egy másik nép betemetett armadája. Maga komolyan azt hiszi, hogy ezzel hosszútávon is győzelmet arathatnánk? - A Birodalom legyőzhetetlen… *** Mindezek alatt az a háromszáz kaptárhajó tovább folytatta az útját a Hipertérben. Ezzel a sebességgel még évekbe telik majd, mire elérik, holott az ismeretlenek számára más, gyorsabb módok is megfelelnek az űrutazásra, azonban ők mégis ezt választották. Ennek az az oka, hogy manapság már olyan szűkösek lettek a forrásaik (hála a nagy Háborúnak), hogy már csak a legnagyobb vészhelyzetekben engedhetik meg maguknak, hogy sok-sok millió fényévet tegyenek meg egy csettintésre. Különben is: a Végzet így is-úgyis el fogja érni az Emberiséget… Vége A II. felvonásnak. Meghatározatlan idejű szünet következik... | |
|
| |
| Megtekintések száma: 825 | |
| Összes hozzászólás: 0 | |