Stargate Atlantis - Made in Ősök - 2. rész

***
/ Pegazus galaxis » M35-117 » Atlantisz » [Központ] Parancsnoki iroda/

- Mielőtt elindultál a szörnybolygóra. - Kiált a zsémbelődő Rodney után a cseh kolléga. De nem firtatja tovább a dolgot. Egyrészt azért mert Rodney már messze jár, másrészt azért mert nem akarja feltartani.


Az iroda semmi változáson nem ment keresztül Dr. Anticitrom legutóbbi látogatása óta. Csak Woolsey volt bent és miután intett, hogy hellyel kínálja vendégét, rögtön a lényegre tért.
- Nemrég járt az P47-229-en  egy CsK csapat. Az ott lakó azték civilizáció egyik legendáját vizsgálták ki. A legenda egy fémtojásról szól, ami a Semmi Köldöke körül kering. Erős a gyanú, hogy a tojás egy a lidércek első támadásakor elpusztult műhold gyárára utal. Ebben mindent megtalál.
A város vezetője egy dossziét adott át a doktornak, majd feltette a szokásos kérdést.
- Van kérdése?


Mikor belépett Woolsey irodájába, a diplomata azonnal a lényegre tért. Felvont szemöldökkel hallgatta végig a férfit, majd elvette a felé nyújtott dossziét. Kinyitotta és átfutotta a benne levő szöveget. [Dr. Rodney McKay]

A dossziéban levő legenda és egy infót a Semmi Köldökéről. 

"Valaha régen, a Szellemek voltak a mindenség urai. Hatalmas, repülő palotákban éltek, és sosem haltak meg, hanem ha valamelykük úgy döntött, akkor az tovább állhatott a szellemvilágba. Kíváncsiak voltak mindenre és sajnos túlságosan el voltak ragadtatva önnönmaguktól. A Zöld Démonok ezt nem nézték jó szemmel, és háború robbant ki kettejük között. Kezdetben úgy tűnt, hogy a Szellemek kerekednek felül, de a Zöld Démonok végül egészen a maguk javára fordították a háborút. A Szellemek nem tudván mit tenni, létrehozták a Harci Templomot. Ennek nem volt ablaka, mert a föld alá épült, és nem volt ajtaja, mert csak varázslattal lehet oda bejutni. A Templomban pedig a szellempapok kántáltak éjjel-nappal, hogy átkokat szórjanak a Zöld Démonokra. De a Démonok megtalálták a Templomot és az összes papot megölték. A Templom pedig maga is elátkozott hellyé vált, ahol halandó ember két lélegzet után menthetetlenül elpusztul. A Szellemek végső kétségbeesésükben megtojták a Fémtojást. A Fémtojás a semmiben lebeg és képes eltűnni, hogy később másutt megjelenjen. Azért van, hogy villámló szekereket szüljön, amelyek akkorák mint egy hegy. A Fémtojást nem lovak húzzák, hanem a napfény, akárcsak a belőle kikelő szekereket. A szekerek gyorsabak mint a szél, és sistergős tüzes villámaikat átlátszó kövek irányítják. De hiába állta körbe seregnyi ilyen szekér a Szellemek Palotáját. A Zöld démonok elpusztították az összes szekeret és elkergették a Szellemeket. De a Szellemek, mielőtt elmenekültek volna, egy Janus nevű szellem eldugta a Fémtojást a a Semmi Köldökének közelébe, aztán elsüllyesztette a Repülő Palotát. Ez a Fémtojás legendája."

A Semmi Köldökei a teremtés kezdete óta léteznek. Mindegyikük a semmiben lebeg, és ami közel megy hozzá azt felfalja.  Ő mondja meg a csillagoknak, hogy merre menjenek. Láthatatlan és azt sem lehet látni, ami a közelében van. 

Fejcsóválva sóhajtott egy nagyot, majd válaszolt Woolsey-nak:
- Igen, szokás szerint van. Mit keres egy ősökről és a lidércekről szóló legenda egy tejúti bolygón? Legjobb tudomásom szerint ugyanis ez a bolygó a Tejúton van. A másik pedig, hogy, ha jól értem azt akarja tőlem, hogy találjam meg ezt a valamit, amit ezek a babonások Fémtojásnak neveznek, ami képes eltűnni, tehát valószínű álcázzák, ráadásul egy fekete lyuk körül kering. Ezt akarja?[Dr. Rodney McKay]
Woolsey rezzenéstelenül hallgatja Atlantisz vezető tudósát.
- A bolygó lakosai szerint a legenda egy régen arra járt vándortól származik. A vándorról nem tudtak bővebb felvilágosítást adni, de amit a vándor mondott, azt szívesen továbbadták nekünk. Én pedig igen, azt akarom, hogy találja meg azt a valamit.
~ Janus... ~ gondolkozott Rodney. ~ Más nem lehetett az a vándor.
- Örülök, végre azt tehetem, ami a munkám, nem pedig szörnyekkel kell csatáznom, ami sokkal inkább Shepnek testhez álló feladat. - válaszolta Woolsey-nak, majd felállt és otthagyta a diplomatát az irodájában. [Dr. Rodney McKay ]
Woolsey elengedi a füle mellett Rodney megjegyzését.

***


//[Központ] Rodney McKay laborja//

Mindezek után Rodney hamarosan a laborjában találta magát, ahol a laptopja segítségével nyugodtan rácsatlakozhat Atlantisz adatbázisára és bogarászhat. A bogarászása pedig nem eredménytelen, mert tíz perc alatt ráakad egy versikére valami Acélrózsáról.

Acélrózsa

Acélrózsa függ az égen, 
Ott van az már nagyon régen.
Négy felhő kíséri,
Kilenc nap melegíti,
Tizenöt tüskéjét
Tizenhat levél takarja,
Huszonöt ágának
Harmincegy bimbója.
Kezdete a nulladik,
Az mi legfelül van.
A Semmi Köldökében gyökerezik,
Könnyei gyémántok, melyek villámokat szórnak.
S eme villámok Zöld Démonokra sújtanak.
A Szellemek ültették
Aztán elrejtették.
Utad hozzá a gyűrűn át vezet,
A gyűrű nyitját e versben leled.


Hőn szeretett laborjában összekötötte a laptopját Atlantisz központi adatbázisával és nekiállt módszeresen kutatni. A megfelelően eltalált keresőszavaknak hála a kanadai hamarosan keresgélése eredményesnek bizonyult. Felvont szemöldökkel olvasta a kis versikét és levonta belőle a megfelelő konzekvenciát. Kezébe fogta a tabletjét, és már épp hozzátársította a számokhoz a megfelelő kapuszimbólumokat, mikor megjelent a korábban emlegetett alezredes. [Dr. Rodney McKay ]


A vers megtalálása után negyed órával befut Sheppard.
- Üdv cimbora. Zelenka mondta, hogy éhségre panaszkodtál. - Ezzel vigyorogva előhúz egy alkar hosszúságú szendvicset és leteszi az asztalra. Közben rápillant a laptopra és annak képernyőjén a versre. Olyan képet vág, mint ha Rodney most változott volna flamingóvá, majd egy tipikus Rodney-bosszantó mosollyal közli. - Nem is mondtad, hogy költő vagy. 
Aztán a hangja kissé aggódóvá válik. - Hallom majdnem meghaltál azon a bolygón. Jól vagy? Mi történt?


- Üdv! - köszöntötte szórakozottan John-t, majd rávetette magát a szendvicsre. - A tudomány is egyfajta művészet, és nem nézel ki belőlem annyi intelligenciát, hogy verset tudjak írni? - kérdezte teli szájjal és felháborodottan. - Egyébként nem én írtam, hanem valószínűleg Janus. Az Acélrózsa valószínűleg egy Atlantiszhoz hasonló ős bázis, ahol az ősök fegyvereket gyártottak vagy műholdgyárat. A lényeg, hogy a számokat hozzátársítom a kapu szimbólumaihoz, a 0 értelemszerűen a kiindulási pont. Az elrejtés utalhat arra, hogy valószínűleg álcázó mechanizmussal van ellátva, és minden bizonnyal egy űrkapu van hozzá közel. No, és, hogy még boldogabbak legyünk egy Fekete Lyuk közelében van. - nézett elégedetten a katonára várva a jól kiérdemeltnek vélt elismerést, majd meglepődve Sheppard  aggódásán kicsit zavarba jött: - Ne is mondd! Szörnyek, Lucianok, egy földi katona is megjelent, de ő legalább értette a dolgát. - majd elmesélte John-nak a történteket, közben az arcát kutatta, mert még mindig nem tudta eldönteni, hogy tényleg aggódik vagy csak megjátssza magát, végül mikor befejezte így szólt: - Találkoztál már Ford-dal? [Dr. Rodney McKay ]

- Igen Rodney, benned valóban egy költő veszett el. - Vigyorog Sheppard, miközben a tudós úgy tömi magába a szendvicset mintha időre kellene ennie. A vezető tudós teli szájjal elmondott szövege kissé érdekes kiejtéssel társul a teli száj miatt, de Sheppard minden szavát érti és Rodney beseperheti az elismerést.
- Szép munka Rodney. Megtaláltad a jeleket, amik kiadják a keresett kapu címét. De honnan fogod tudni a szimbólumok helyes sorrendjét?
Nem sokkal később a katona arcán a meglepettség az elismerés és a kíváncsiság váltakozik és alkot különös egyveleget, ahogy az S4Z-175-ön történtek összefoglalóját hallgatja. A beszámoló végén már épp válaszolna, de Rodney lecsap rá a maga kérdésével.
- Persze, találkoztam vele. Dr. Keller szerint ő az eredeti Ford és a viselkedése is ezt támasztja alá. Woolsey meg szokás szerint jelentéseket követel rajta. Nem irigylem, de szeretném majd visszavenni az expedícióba. - Aztán hangnemet vált és komolyan beszél. - Te feláldoztad magad azon a bolygón a sebesültekért Rodney. Elismerésem.
A katona nem játssza meg magát, valóban nagyot nőtt a szemében a citromok ősi ellensége és tényleg aggódott is érte. 

Rodney láthatóan zavarba jön John megjegyzésétől a bátorságára vonatkozóan. 
– Hááát, tudod, nem hagyhattam, hogy az a szerencsétlen földről odapottyant katona oldjon meg mindent. 
Zavara egy pillanat alatt elmúlt, és felhúzta a szemöldökét Shep kérdése hallatán:
– Hogy-hogy honnan fogom tudni a sorrendet? Benne van a versben. 4, 9, 15, 16, 25, 31 és a 0 a kiindulási pont. Ami viszont kicsit megtévesztő, mert a kiindulási pont elvileg az egyes. Szóval lehet, hogy el kell tolnunk eggyel a szimbólumokat. Ami már csak azért is érdekes, mert ugye az ősök nyelve a latinra épül és az ókori rómaiak és a görögök nem ismerték a nullát, mint számjegyet, viszont a maják igen, ugyanis a maja naptár 0. évvel kezdődik. Szóval ez felvet egy kis problémát, de megoldom ezt is. – fejezte be a kanadai a tőle megszokott felsőbbrendű stílusban, majd előhívta a laptopján a kapu képét. – Nézd, így sorban 4, 9, 15, 16, 25, 31 és végül, ha 0-nak veszem a kiindulási pontot, akkor a cím ez . Azonban, ha nem nullának, hanem egynek veszem a kiindulási pontot, akkor a cím ez,  a kiindulási pont pedig ugyanaz. – Látod? Eggyel eltoltam az egészet jobbra, és így két címünk van. Az a jó választás, ami egy fekete lyuk közelében van. Már, ha jónak tűnik egy fekete lyuk közelébe menni. – jegyezte meg végül.
Azzal a szimbólumok alapján elkezdte kikeresni a kérdéses kaput az adatbázisból.  [Dr. Rodney McKay ]

- Igen, értelek. - Mondja Shep és láthatóan tényleg érti. - De ez csak hat szimbólum, nem? Mi van, ha a vers csak azt adja meg, hogy ezekből a szimbólumokból áll a cím. Mint mikor megadják a lottószámokat emelkedő számsorrendben. Ott sem a szerint húzták ki őket, csak sorba rakták. Nem lehet, hogy itt is ez van? Bizonyos, hogy ez a jelek helyes sorrendje és nem lehet mit tudom én 16, 9, 31, 15, 4, 25?

Percekkel a beszámoló elhangzása után Rodney egyik asszisztense is befut és már előre tartva Rodney reakciójától, kissé megszeppenve adja elő a mondókáját.
- Dr. McKay. A gyermekek bolygóján besült a pajzsgenerátor. Mr. Woolsey üzeni, hogy haladéktalanul javítsa meg.

Kutakodását egyik asszisztense érkezése zavarta meg, akinek a nevét természetesen még vallatás alatt sem biztos, hogy fel tudta volna idézni. Ő ilyen apró-cseprő dolgokkal nem foglalkozik, mint egy kis laborasszisztens neve. No, de javítással sem!
– Mi van? Mit képzel Woolsey magáról? Mi vagyok én, valami villanyszerelő? Javítsa meg, aki akarja, van nekem fontosabb dolgom is! – háborodott fel a kanadai. – Mit áll még itt? Menjen, mondja meg Woolsey-nak, hogy küldjön oda egy technikus csapatot, erre talán még ők is jók. – azzal intett a kezével, mint mikor egy legyet hessent el az ember, útjára bocsátva ezzel az asszisztensét. [Dr. Rodney McKay ]

De rögtön ez után bejelentkezik rádión Mr. Woolsey.
- Dr. McKay. Nem véletlenül épp önt kértem arra a bolygóra. A kiküldött technikus csapat három napja keresi a hibát, de nem jutott semmire. Dr. Garnow tegnap érkezett a helyszínre, de szintén nem boldogul. Ez az oka, hogy önt kértem, kérem haladéktalanul induljon.
- Hát cimbora, - vigyorog Sheppard, - most ismét bebizonyíthatod, hogy te vagy itt a legokosabb.
Nem használ sem rábeszélés sem zsörtölődés, Woolsey a végletekig ragaszkodik a döntéséhez, szeretné minél előbb működőképesnek tudni a berendezést, még is csak emberek élete forog veszélyben.

Így Rodney elmegy a bolygóra és bizony neki is két napig tart, mire kitartó makacsságának hála rájön az üzemzavar okára. De legalább vele semmi olyasmit nem művelnek mint annó Zelenkával tették. Tudják, hogy a férfi komoly munkát végez és nem zavarják. Ha pedig a tudós elég gyorsan elmenekül a bolygóról a munka végeztével, akkor hálából sem festenek pillangókat a homlokára. 

Idehaza van ideje enni és beszélgetni Jannel, aztán jön Teyla, hogy hamarosan megérkezik a csapat, aki a Fémtojás legendáját kezdte vizsgálni, el kellen őket kísérnie Woolseyhoz, hogy aztán Rodney majd az érkezőkkel együtt dolgozzon tovább a feltételezett műholdgyár megtalálásán. Így Rodney mehet a kaputerembe.


***

Corey-nak sosem voltak erősségei a találós kérdések, valószínűleg azért, mert mindenről valamilyen zene jut eszébe, így hiába gondolkodott, hogy mit is jelenthetnek a sorok, csak olyanok jutottak eszébe, amelyeknek semmi köze nem lehet az Ősökhöz. Mivel a Mystica Girls Metal Rose számát - sőt az egész együttest - még Spanyolországon kívül se nagyon ismerik, hogy tudnának róla az Ősök évezredekkel ezelőttről.
~ Áh, nem megy ez! ~ sóhajtott hősünk ~ viszont Helen értelmezésében lehet valami, de biztos nem véletlenül vannak benne a konkrét számok. ~
Azonban tanakodásukat megzavarták, hisz a tábornok Atlantiszra küldte őket.
~ "Well I would say sunshine and happiness for all!!!" ~ énekelte magában erre a hírre, már az első jelentéseket olvasva Atlantiszról, el akart oda jutni egyszer.
- Ti voltatok már? Biztos nagy élmény lesz! Már alig várom! - lelkendezett társainak.
A Köztes Állomás is izgalmas volt számára, egy újabb mérnöki csodát fedezhetett fel, csak azért nem sajnálta, hogy egy napnál nem maradhattak többet, mert a lebegő város még jobban érdekelte.
A következő utazás után, ahogy megérkezett, tátva maradt a szája. Bámészkodott jobbra-balra, amíg meg nem szólították az újonnan jött csapatukat. [Corey Davis]

 

Útban Atlantiszra is a versike motoszkált a fejemben, valahogy nem értettem teljesen egyet Helen-nel a megfejtéssel, amit a köztes állomáson sebtiban el is mondtam a többieken. Fogalamam se volt igazam lehet, de inkább úgy érzetem a versike nem a létesítmény leírását taglalaja, sokkal inkább az egész egy számkombinatorika, és egy tárcsázi címet takar, azt leszámítva, hogy a négy felhő lehet négy hold is. Nem hiszem hogy az Ősök azért írták a verset, hogy lefessék a létesítményt, sokkal inkább, hogy tárcsázni lehessen, attól függetlenül, hogy a koordinátákat még bően nem tudtam ki sakkozni. Persze mivel egy feketelyuk közelében van annyi tényleg bizonyos, hogy Ugró nélkül nem tudjuk megközelíteni, titkon reméltem vezethetek is egyet.  Corey kérdésére csak ezután feleltem, aminek a kiegészítésére Helen is csatlakozott, hogy is lehetne elfelejteni a meztelen egykori ős férfi esetét, na meg azt hogy próbáltam kézzel lábbal magyarázni neki. Tényleg vajon neki mi lett sorsa, kiváncsí lettem volna rá, de hát Sam-éket se sikerült még utolérnem két küldetés között. Szóval tömören és röviden felvázoltuk az akkori eseményeket Coreynek, akit hamarosan Atlantisz látváványa láthatóan magávval ragadott, nem is csoda, hisz én se ámultam jobban, mikor elöszőr ideérkeztünk.
- Hát jöhetne már azért a fogadóbizottság  - jegyeztem meg társaimnak, mikor már tisztes távolra álltunk Atlantisz csillagkapujától. [Cassandra Fraiser]

Cassie másként értelmezte a verset, mire Helen csak tehetetlenül vonogatta a vállát.
- Igazad lehet. Én csak a primitív, legendába illő versikék értelmezésében vagyok jó, nem abban, amit hiperfejlett népek írtak.
Davis pedig csak felpörgött a gondolattól, hogy ellátogathat az Ősök városába.
- Ó, igen, nagy élmény volt. De csak rövid ideig maradhattunk - Helen gyorsan beszámolt az akkori kutatásról, a váratlan támadásról, ami az amnéziás Őssel abszolút nem volt egy leányálom, aztán hozzátette - Az érdekelne a leginkább, hogy bukkantak az ottaniak is a Fémtojás nyomára.
Az indítócsarnokban már némán várakoztak. Helen azt se tudta, melyik színű egyenruhát kellene keresgélnie, csak hogy ne kapja fel a fejét, valahányszor úgy néz ki, feléjük jön valaki. [Helen Drew]

***

Bár Cass és Helen sem vette észre, a fogadó bizottság már ott van Dr. Rodney McKay személyében. A kölcsönös bemutatkozások és kézfogások után mehet mindenki a parancsnoki irodába. De csak lassított léptekkel, mert már van ott egy férfi és egy nő. Utóbbiban Rodney felismerheti a doktornőt, akivel együtt mentek az M5K-809-re majd onnan az S4Z-175-re. A páros hamarosan távozik az irodából és így szabad a pálya. Sőt, Cass, Helen és Corey felismerik a közeledő Nicket is, akiről Rodney csak annyit állapít meg annak ruhájából, hogy az illető Tok'ra. Így öten besorjázhatnak az irodába.

Kis séta a vezérlőn, majd a pici hídon át és már kopogtatott is az iroda ajtaján, hogy bebocsájtást kapjon Woolsey-tól.
 ~ Kíváncsi vagyok mit akarhat Woolsey ~ töprengett Seisyll.
 ~ Valószínűleg az itt létünknek két oka is van. Úgy sejtem küldetésre megyünk ~ válaszolta Nick és belül savanyú képet vágott, amiért nem pihenhetnek még egy kicsit. [Nicholas Hicks százados/Seisyll]

Nick hamar megtalálja az irodát és már odafelé menet kiszúrhatja a Heliopoliszon a parancsnoksága alá került Casst, Helent és Coreyt valamint egy velük lévő férfit, aki Nick emlékei szerint Atlantisz vezető tudósa lehet. De a négyes láthatóan nem siet sehová, és ennek okát a Tok'ra is hamar megláthatja. Mr. Woolsei üvegfalú irodájában már van egy férfi és egy nő, de egyik sem ismerős sem a szimbiontának sem a gazdatestnek. A páros hamar távozik az irodából és Seysill csatlakozva korábbi társaihoz hamarosan bemehet az irodába.


***
/[Központ] Parancsnoki iroda/


Mikor mindenki bent van, Mr. Woolsey nem teketóriázik sokat.
- Az elmúlt napokban Fraiser hadnagy, Dr. Drew és Dr. Davis meglátogatták a Tejúton található P47-229-et. Feladatuk egy helyi legenda megismerése volt, mely feltételezhetően egy az Ősök által épített űrhajógyárról szól. Az általuk megismert legenda alapján Dr. McKay talált egy verset, mely feltételezhetően az űrhajógyár kapucímét kódolja. Fraiser hadnagy kérem ismertesse a Fémtojás legendáját. - Mondja majd választ sem várva Coreyhoz fordul. - Dr. Davis kérem vázolja fel, hogyan lehetne kijuttatni a létesítményt a fekete lyuk vonzáskörzetéből, ha lehetséges egyáltalán, amennyiben az valóban oda van elrejtve. - Ismét fordul egyet választ sem várva. - Dr. Drew. Úgy tájékoztattak, hogy az előbb említett verset önök is megtalálták. Mondja el kérem mire jutottak vele. Dr McKay. - Újabb fordulat. - Kérem vázolja fel ön is, mit sikerült dekódolnia a versből. - Végül pedig. - Hicks százados, Seysill önöket a Tok'ra nagytanács jóváhagyásával arra kérem dolgozzanak össze a csapattal, a Heliopoliszi példa alapján erre kiválóan alkalmasak.
Miután így kiosztotta a felszólalások sorrendjét és tárgyát, szemét Cassre szegezi, várva, hogy a hadnagy megnyissa a sort.


Nem sokkal később már össze is ültünk tanácskozni, MR Woosley vezetésévvel, aki határozottan fel is állította a nyilatkozási sorrendet. Én kezdtem és egy minden tekintett rám is szegeződött, így rögtön bele is vágtam a mondandómba, inkább csak a lényeget kiemelve.
-Nos faluba érkezésünk után egy segítőkész idős hölgy mesélte nekünk a fémtojás legendáját, ami a bolygón már sok generáció óta szájról szájra terjed.  A szellemek, akik repülő palotákban éltek háborúzni kezdtek a Zöld Démonokkal. A szellemek építettek egy Harci templomot, aminek a védelmére létrehozták a Fémtojás szerkezetét. A fémtojás a semmiben lebeg és láthatatlan, illetve tüze villámokat szór. Végül a Zöld Démonok győztek és a Janus nevű szellem eldugta a Fémtojást a Semmi köldökébe, mielőtt elhagyták a szellemek a bolygót. Egyértelmű, hogy az ősök és lidércek vagy más lények,háborújáról szól a legenda. A lényeg, hogy a Fémtojás bármi is fejlett és hasznos technológia lehet. A megtalálása viszont nem lesz egyszerű, mert a Semmi köldökéről a néni ennyit tudott mondani, ezt idézném, amennyire lehet:  „A Semmi Köldökei a teremtés kezdete óta léteznek. Mindegyikük a semmiben lebeg és ami közel megy hozzá azt felfalja. Ő mondja meg a csillagoknak, hogy merre menjenek. Láthatatlan és azt sem lehet látni ami a közelében van”. Ebből következtetünk arra, hogy egy feketelyuk közelében kell keresnünk. És mikor visszaértünk a Parancsnokságra, akkor hívták fel a figyelmünket arra a bizonyos versikére ami ehhez kapcsolódik., de idő és információ hiányában nem tudtuk túl sokáig tanulmányozni, ahhoz hogy biztosra megállapítsunk bármilyen helyszíni meghatározást. - zártam le szavaimat, és vártam a következő megszólalást. [Cassandra Fraiser]


A bámészkodó csapatot végül felkarolták, és a kötelező bemutatkozási körök után már Corey az atlantiszi parancsnoki irodában találta magát, és a többieket. Széles mosollyal üdvözölte a felbukkanó Nicket, vagy Nickéket, még mindig nem tudta, hogyan is illik egy tokrával, illetve tokráról beszélni.
A plébánosnak kinéző férfi, aki már a szobában volt, egyből a tárgyra tért, és kérdésekkel kezdte bombázni az érkezetteket. Ebből Corey rájött, hogy ő a legnagyobb kutya a teremben. Frasier hadnagy röviden összegezte a fémtojáshoz releváns eseményeket, így Corey-n volt a sor, hogy a neki szánt kérdésre feleljen.
- Ha, és amennyiben tényleg egy fekete lyuk közelében van, akkor csakis pontosan Schwarzschild-sugárnyi távolságban lehet a lyuk középpontjától. Ez az a pont, ahol még éppen nem kerül a gravitációs mező vonzásába. Ha tényleg így van, akkor csak ki kell onnan vontatni. Csakhogy ez nem olyan egyszerű, mint aminek hangzik. A méretéhez és súlyához megfelelő húzóerő kifejtésére szükséges űrhajóra lesz először is szükségünk. Ez gondolom a könnyebbik fele. Mivel láthatatlan, a térben bárhol lehet, persze a sugár meghatároz nekünk egy szeletet. Azonban ha ott keresgélünk előfordulhat, hogy véletlenül átlépjük a határt, és akkor elvesztünk, illetve ha megtaláljuk, és netalántán egy kicsit is elmozdul a rossz irányba, akkor azt onnan senki ember, illetve tokra fia ki nem szedi. - fordult apró mosollyal Nick felé, majd folytatta - Nagyon pontos számítások kellenek a térrész meghatározásához, és nem tudom, hogy ezek rendelkezésünkre állnak-e. -
~ Bárcsak olyan egyszerű lenne, mint a Rocksuliban Jack Black-nek. "A matematika egy csodálatos tárgy... 3-4 az -1..." ~ gondolta miután befejezte a mondandóját. [Corey Davis]


- Nos, ha dr. MyKay szerint a vers a kapucímet írja le, az én értelmezésem meglehetősen eltérő. Abból indultam ki, hogy a vers magát a hajót mutatja be primitívebb kultúrák számára is érthetően. A "Négy felhő kíséri, Kilenc nap melegíti" sorok alapján feltételeztem, hogy a keresett fekete lyuk egy kilenc csillagból álló csillagképen belül lesz, és találunk a közelében négy csillagködöt. De hívást kaptunk önöktől, mielőtt alaposabban kielemezhettük volna a verset - fejezte be Helen, aztán várta a végítéletet.
Tekintve, hogy McKay másként látta a dolgokat, valószínűleg most iszonyatos gúnyözönnel számolhat. Gondolatban vállat vont. Nem töpreng ezen, amíg ki nem derül, hogy a tudós értelmezése helyes volt-e. Akkor se, ha 99% az esély rá, hogy igen. [Helen Drew]

Nicholas Hicks százados és Seisyll helyet foglaltak az egyik székben, majd biccentett a többieknek és Woolsey-ra emelte tekintetét. Miután Atlantisz vezetője elmesélte, amit szeretett volna a Tok’ra türelmesen hallgatni kezdte a csapat beszámolóját.  Addig nem kezdett el gondolkozni, amíg mindenki be nem fejezte a véleménynyilvánítást. Amint mindenki elhallgatott először Woolsey felé fordult.
- Természetesen a teljes támogatásommal bír a küldetés Mr. Woolsey. A Tok’ra vezetőség tagjaként mindenben támogatom önöket, ami társaim szerint előny lehet a galaxisaink ellenségeivel szemben – felelte, majd a többiekhez fordult.
- Ha nem gond jómagam is átnézném az adatokat. És kérnék egy komplett csillagtérképet a Tejút és a Pegazus-galaxisról. Nincs sok ilyen rendszer, amit körülírtak. Ami a hajó elszállítását illeti. Úgy gondolom, hogy az Apollo képes lenne kivontatni egy nagyobb létesítményt vagy hajót, azonban a küldetés kockázatai miatt nem hiszem, hogy jó ötlet lenne a legénység életét kockáztatni. Javaslom, hogy csak a teremben lévők menjenek a helyszínre – magyarázta el gondolatmenetét, majd lehajtotta fejét, felemelve már Seisyll szólalt meg szimbónta hangon.
- Egyet értek Nick-el. A küldetés túl nagy kockázatot jelent, hogy akár csak egyetlen fővel is többet vigyünk, mint akik feltétlenül szükségesek. Egy biztos, hogy utána kell járni a legendának, és ha létezik a bázis, vagy hajó, akármi is legyen meg kell próbálnunk megszerezni. Janus leleményes és hihetetlenül okos Ős volt. Mindannyian tudjuk, hogy sokszor nem egyeztek a nézetei az Atlantiszi Tanáccsal. Biztos vagyok benne, hogy az állomás nem csak ott hever védtelenül. Janus tudta, hogy ha rossz kezekbe kerül, akkor hatalmas katasztrófa jöhet el. Óvatosan kell eljárnunk és minden lehetőséget mérlegelni kell – mondta.
 ~ De beindultál, öreg barátom. Látom rákaptál a küldetésre ~ jegyezte meg Nick belül mosolyogva.
 ~ Hatalmas előnyt jelenthet egy ilyen fegyver. Ha szerencsénk van a Tau’ri nem fogja kisajátítani és mi is jobban védekezhetünk az ellenségeinkkel szemben ~ mondta Seisyll.
 ~ Meglátjuk mire jutunk, de valóban nem ártana javítani a taktikai ellátottságunkon. Sajnos ez nem rajtunk múlik ~ válaszolta a Nicholas.
 ~ Ez valóban így van ~ felelte a szimbiónta.
- Részünkről munkához is láthatunk – zárta le a mondandójukat Nick. [Nicholas Hicks százados/Seisyll]


Dr. McKay mondandója két lényeges információt tartalmaz. Az egyik kettő darab kapucím, amiből az egyik feltételezhetően a Fémtojás címe. A másik infó egy helyesbítés, azaz kijavítja Casst. A Fémtojásnak ugyan is soha nem kellett a Harci templomot védenie. A Legenda alapján a Harci Templomot az Ősök feladták miután a Lidércek lecsaptak rá. A Fémtojás a Harci Templom teljes feladása után kezdett épülni.
Woolsey figyelmesen hallgatja végig mind az öt beszámolót.
- Az adatokat természetesen átnézheti Hicks százados. - Mondja miközben előszed egy aktát a fiókjából. - De úgy gondolom, hogy korai lenne még az Apolló vagy bármely más hajó bevonása a projectbe. Előbb találják meg a tojást és tudjanak meg róla amit lehet. Egyenlőre koncentráljanak a Dr. McKay által adott címekre. 

Nicholas Hicks százados és Seisyll biccentett Woolsey szavaira.
 - Természetes, hogy előtte utána kell járnunk a dolgoknak – válaszolta, majd követte a csapatot az irányítóterembe. [Nicholas Hicks százados/Seisyll]

Mckay nem is ő lett volna ha valamit nem tud jobban a másiknál, én ezen csak somolyogtam magamban egyet, a lényeg hogy már egy címmel előrébb voltunk, pontosabban kettő közül választatunk, mint utóbb kiderült.  [Cassandra Fraiser]


Ennek megfelelően Chuck hamarosan tárcsázza is az egyik címet. A kapcsolat létre jön.  A MALP átmegy és az általa küldött adatokból hamarosan kirajzolódik egy hatvan foknál is melegebb sivatag képe. A levegő páratartalma gyakorlatilag nulla. Két napja is van a bolygónak és az egyik egy vörös óriás. Életnek nyoma sincs. Csak a perzselő forróság és a homok látszik mindenfelé. Világos van, talán túlságosan is. A levegő a hőmérsékletén és a páratartalmán kívül minden más értékében jónak mondható, vagy legalább elviselhetőnek. Ha az ember elég folyadékot visz magával, akkor pár napig ellehet a bolygón. További pozitívum, hogy a tárcsázó is megvan. Bár félig belepte a homok, de nincs baja.
Woolsey utasítására Chuck a másik címet is tárcsázza. Itt is létrejön a kapcsolat és ide is átmegy a MALP. A gép egy terembe jut. A terem  belmagassága kb öt méter, alapterülete nyolcszor hat méter. A kapu az egyik hosszabb oldalfal közepe táján van, vele szemközti falon pedig egy négy méter széles monitor függ. Bár a termet eredetileg csak az eseményhorizont világítja meg, a MALP fényszórói rögtön javítanak a fényviszonyokon. Ennek következében öt ajtó válik láthatóvá. Két piros a monitor két oldalán, egy kék az egyik rövidebbik oldalfalon és egy szürke meg egy zöld ajtó a kékkel szemközt. Mindegyik ajtó csukva van. Viszont a legfurcsább az egészben, hogy két tárcsázó van. Az egyik pegazusi mint maga a kapu, a másik tejúti, de hozzá tartozó kaput sehol nem látni. Viszont mindegyik tárcsázó sértetlen.
Miután ez a kapu is lekapcsol, Woolsey a csapathoz fordul. 
- Önök döntenek mely címet választják a kettő közül. De egy órán belül induljanak ha lehetséges. 
Ekkor Átnyújtja Nicknek a korábban előszedett aktát, amit még mindig a kezében szorongat, talán megfelejtkezett róla. De most Nick végre elolvashatja a tartalmát aminek lényegesebb elemei a következők:

A Fémtojás legendája:

Valaha régen, a Szellemek voltak a mindenség urai. Hatalmas, repülő palotákban éltek, és sosem haltak meg, hanem ha valamelykük úgy döntött, akkor az tovább állhatott a szellemvilágba. Kíváncsiak voltak mindenre és sajnos túlságosan el voltak ragadtatva önnönmaguktól. A Zöld Démonok ezt nem nézték jó szemmel, és háború robbant ki kettejük között. Kezdetben úgy tűnt, hogy a Szellemek kerekednek felül, de a Zöld Démonok végül egészen a maguk javára fordították a háborút. A Szellemek nem tudván mit tenni, létrehozták a Harci Templomot. Ennek nem volt ablaka mert a föld alá épült, és nem volt ajtaja, mert csak varázslattal  lehet oda bejutni. A Templomban pedig a szellempapok kántáltak éjjel-nappal, hogy átkokat szórjanak a Zöld Démonokra. De a Démonok megtalálták a Templomot és az összes papot megölték. A Templom pedig maga is elátkozott hellyé vált, ahol halandó ember két lélegzet után menthetetlenül elpusztul. A Szellemek végső kétségbeesésükben megtojták a Fémtojást. A Fémtojás a semmiben lebeg és képes eltűnni, hogy később másutt megjelenjen. Azért van, hogy villámló szekereket szüljön, amelyek akkorák mint egy hegy. A Fémtojást nem lovak húzzák, hanem a napfény, akárcsak a belőle kikelő szekereket. A szekerek gyorsabak mint a szél, és sistergős tüzes villámaikat átlátszó kövek irányítják. De hiába állta körbe seregnyi ilyen szekér a Szellemek Palotáját. A Zöld démonok elpusztították az összes szekeret és elkergették a Szellemeket. De a Szellemek, mielőtt elmenekültek volna, egy Janus nevű szellem eldugta a Fémtojást a a Semmi Köldökének közelébe aztán elsüllyesztette a Repülő Palotát. Ez a Fémtojás legendája. 

A Semmi Köldökének leírása:

 A Semmi Köldökei a teremtés kezdete óta léteznek. Mindegyikük a semmiben lebeg és ami közel megy hozzá azt felfalja.  Ő mondja meg a csillagoknak, hogy merre menjenek. Láthatatlan és azt sem lehet látni ami a közelében van.

Az Acélrózsa című vers:

Acélrózsa függ az égen, 
Ott van az már nagyon régen.
Négy felhő kíséri,
Kilenc nap melegíti,
Tizenöt tüskéjét
Tizenhat levél takarja,
Huszonöt ágának
Harmincegy bimbója.
Kezdete a nulladik,
Az mi legfelül van.
A Semmi Köldökében gyökerezik,
Könnyei gyémántok, melyek villámokat szórnak.
S eme villámok Zöld Démonokra sújtanak.
A Szellemek ültették
Aztán elrejtették.
Utad hozzá a gyűrűn át vezet,
A gyűrű nyitját e versben leled.

Az első cím tárcsázása után nyújtott kép nem volt túl bizalom gerjesztőnek, bár a nem túl könnyen megközelithető rejtekhely kitételének megfelelt, egy igazán forró mély sivatag, nem épp lidérc barát bolygó, de a másodikban volt valami ami valahogy ésszerűbbnek tűnt, Janus inkább a technikai csapdákat és rébuszokat részesítette előnyben, annak alapján amit én hallottam róla addig. Megvártam még Tok'ra társunk átfutja a kapott dossziét, majd a mindenkire szegeztem a tekintettem és ezt mondtam:
- Én a második bolygóra szavazok, ahol a két tárcsázó van. Nyomos érveket nem tudok sorolni mellé, egyszerűen csak úgy gondolom ez jobban vall Janusra. Nevezhetjük megérzésnek is. [Cassandra Fraiser]

McKay értelmezése hasznosabb volt, mint Helené, az biztos. Két címet dobott ki. A régész igyekezett megbarátkozni a sivatag képével, ásott már ilyen helyeken, csak nem szerette. De a másik bolygó nem csak a várható hőmérséklet miatt vonzotta jobban.
- Én is a másodikra szavazok. Azt hiszem, nem véletlen, hogy a Fémtojás legendája a Tejúton is felbukkant, és akármi az oka, talán kapcsolatban áll ezzel a két tárcsázós teremmel is.
Átkutatni pedig bőven lesz mit ott is, ahogy Helen az ajtókat elnézte. Az ég tudja, mi mindent rejtenek. [Helen Drew]

A híres McKay hamarabb rájött a parancsnokságon általuk is olvasgatott vers nyitjára, nevezetesen hogy egy címet írnak le. 
~ Valljuk be őszintén, tényleg logikusabb, mint a spanyol rockbanda. ~
A két lehetséges címen elérhető bolygóról visszaérkező információk alapján választhattak. Vagy pecsenyére sülnek, és közben halálra unják magukat, vagy kellemes klímában ismerkedhetnek idegen technológiával, így Corey számára egyértelmű volt, hogy a kis teremre szavaz.
- Szerintem is többre juthatunk a második bolygóval. Hacsak a szóban forgó fém nem arany, és maga a sivatagos bolygó a tojás. - [Corey Davis]

Rodney fejcsóválva hallgatta az előtte szólókat.
- Mi lenne, ha logikus érvek szerint döntenénk, hogy melyik bolygó lehet a nyerő? - kezdte a tőle megszokott enyhén lekezelő stílusban. - Egyikünk sem ismeri Janust, az egyetlen mai ember Elizabeth volt, aki találkozott vele személyesen, tehát ne abból induljunk ki, hogy mi vall rá jobban. A lényeg a fekete lyuk és, hogy melyik bolygó van közelebb hozzá. A versben ugyanis az van, hogy "A semmi köldökében gyökerezik". Az is logikusan következik a versből, hogy az  Acélrózsa az űrben van, mégpedig egy olyan bolygó körüli orbitális pályán, mely egy fekete lyuk közelében van. Ez azt is jelenti, hogy ugróval kell mennünk. Abból kiindulva, hogy az első bolygó napja egy vörös óriás, asztrofizikai szempontból, valószínűbbnek tűnik, hogy az van közelebb a kérdéses fekete lyukhoz. Hozzá teszem, Dr. Davis meglátása logikusabb, mint a hölgyeké, ugyanis egy bolygó is "az égen függ" és lehet a "semmi köldökének" közelében. Sőt még az is lehet, hogy maga a vörös óriás az Acélrózsa, melyet egy fekete lyuk tart a helyén. Elméletek szerint ugyanis minden galaxis közepén egy óriás fekete lyuk van, és ez tartja össze a galaxist, e körül keringenek a csillagok. Adjanak egy percet, és a csillagtérképen a bolygók címei alapján meg tudom határozni a koordinátákat és be tudom azonosítani a helyüket az galaxisban. - azzal a tabletje fölé hajolt és nekiállt megfejteni a bolygók helyét a galaxisban. [Dr. Rodney McKay ]

A tárcsázások után figyelmesen nézte végig az M.A.L.P. által átküldött információkat és képeket. Miután a második tárcsázás is véget ért átvette Woolsey-tól a mappát és nekiállt átolvasni az anyagot. Hamar a végére ért. Éppen, addigra amikor a többiek végeztek a véleménynyilvánítással. Amint Mckay is elhallgatott megszólt.
 - Sajnálom, de mind a négyüknek igaza van. Nem tudhatjuk melyik bolygó a mienk, amíg mindkettőt meg nem látogattuk. Sőt. Azt hiszem, hogy mindkét bolygó fontos lehet. Több mint valószínű, hogy a két tárcsázós világon olyan információk és eszközök lehetnek, amelyek segíthetik megtalálni és megszerezni a Fémtojást. De mindannyian tudjuk, hogy Janus nem volt figyelmetlen. Valószínűleg nem csak kihalásznunk kell majd az építményt, hanem biztosítani, hogy a helyes kezekbe került. Nem ez lenne az első alkalom, hogy egy technológia védve van az ártó szándékúak elől. Javaslom, hogy váljunk két csapatra. Az egyik a sivatagos planétára megy, míg a másik a két tárcsázóst nézi meg. Én a következő felállást ajánlanám: Dr. Fraiser, Dr. Drew és Dr. Davis a sivatagos világot látogatná meg, míg Dr. Mckay és jómagam a tárcsázók találkozójára mennénk. Az okom a felállásra, hogy Dr. Mckay és jómagam nagyobb katonai és technikai tapasztalattal bírunk, mint Dr. Drew és Dr. Davis. A sivatagos bolygó hőmérséklete és légköri viszonyai miatt nem hiszem, hogy sok ellenfélbe botlanának vagy nagyobb bázisba, viszont a tárcsázós világon lehetnek olyan védelmi rendszerek, amelyek esetén nem lenne jó, ha nagy csapatban mennénk, viszont kell valaki aki ki tudja azokat iktatni. Szerintem csak így tudjuk minél gyorsabban megtalálni, amit keresünk. Ha együtt maradunk és rossz bolygóra megyünk, akkor időt veszítünk. Ellenvélemények? – nézett kérdőn körbe, majd várta a válaszokat. [Nicholas Hicks százados/Seisyll]

Miután Nick is kifejti a véleményét, Woolsey ragadja magához a szót, bár a szavai nem segítenek eldönteni a dolgot.
- Az elhangzottak alapján azt hiszem helyén való lenne, ha mindenki újra átgondolná magában a véleményét és ismételten kinyilvánítaná azt.
Mire Woolsey elhallgat, Rodney a végére ér a számításoknak és meghatározza a két cím elméleti helyét. A kéttárcsázós terem elég közel lehet az Atlantiszhoz legközelebbi fekete lyukhoz, talán pont Schwarzschild-sugárnyi távolságban. A sivatagos bolygó már valamivel messzebb van ettől a gravitációs kúttól, de a központi csillaga, a vörös óriás még így is a fekete lyukhoz legközelebbi tíz csillag egyike lehet.

Figyelmesen hallgattam az utána szólókat és nem érezte magát bölcsebbnek sőt. Valahol örültem, hogy a társaim kiállnak mellettem azonban attól még egyáltalán nem voltam biztos, hogy ez a logikus megoldás, a saját megérzésemen kívül. Rodney számításait ezért vártam kíváncsian, bár az is valahol meg is erősítette meg nem is az előbbi szavazást. Sajnos a fizika nem az én asztalom volt, és ilyenkor nem csak azt éreztem mi járhatott Jack fejében Sam magyarázatainál, de azt is hogy mennyire kínos, ha nem túl hasznosnak érzed a tudásod, ezért tudtam leginkább hozzászólni érdemileg Tok'ra társunk állításhoz amire bólogattam félig meddig, de ellenkeztem is valahol ugyanezért.
- Tisztelettel uram - tekintettem Hicks-re, majd a többiek felé és folytattam -egyetértek abban miért lenne előnyös meglátogatnunk időt nyerni mindkét bolygónk meglátogatásával. De tegyük fel az előbbi gondolat menetet követve, hogy szétválunk a százados által javasolt felállás szerint, és a sivatagos bolygón mi rátalálunk Janus művére, amit bizonyosan erős technológiai fejlettségű védelmi rendszer véd, arra akarok kilyukadni, hogy az említett technológiai tapasztalatra ugyanúgy szükség lehet ott is, és akkor nem érünk semmit a szétválással. Másrészt pedig még mindig úgy látom, hogy habár beismerem valóban mesze menően nem értek annyit a fizikához, mint jó páran a jelenlévők közül, de még mindig minden jel a kéttárcsázós bolygóra mutat. Ezeket figyelembe véve, én azt javasolnám, hogy mi megyünk a kéttárcsázós bolygóra, a csapatom, Hicks százados, vagy doktor Mckay, vagy mindkettőjük kísértében mivel láthatóan ide mindenképp el kell az ilyen jellegű galaxisnyi tapasztalat, illetve évezredes tudás, és esetleg egy másik egységet lehetne küldeni a sivatagos bolygóra ugyanazon indulási idővel, mint minket szintén Hisck százados, vagy Dr. Mckay becsatlakozásával, vagy más  ilyen jellegű tudóssal karöltve. - fejeztem ki véleményem, erősen nagyot nyelve magamban és igyekezve kifelé teljes maga biztosságot mutatva. [Cassandra Fraiser]

Rodney kioktatta a társait, hogy talán előnyösebb lenne, ha nem tetszés és klíma alapján választanának bolygót, hanem gondolkodnának is egy kicsit. Corey jogosnak érezte a kioktatást, de azért kevésbé mufurc módon is kinyilváníthatta volna. Azonban Rodney olyan gyorsan kiszámolta a két bolygó helyét, hogy hősünk csak pislogni tudott. 
~ Akkor lehet, hogy a még biztonságos térrészt is egyszerűbb lesz kiszámolni, mint gondoltam. ~ elmélkedett, miközben Nick is elmondta a véleményét. 
~ Hát persze, hogy magának akarja a kényelmesebbet, nagy zsivány. ~ gondolta viccelve Corey ~ de végül is van benne ráció, de miért ne fordulhatna elő a fordítottja, és mégis a sivatagos a jó bolygó? ~
Lényegében ezt fogalmazta meg Frasier hadnagy is, és Corey még mindig úgy vélte, hogy a kéttárcsázós helyen több információ várhatja őket.
- A számításokkal abban az értelemben nem kerültünk közelebb, hogy még mindig akármelyik bolygó lehet a keresett. Nem látom értelmét, hogy szétváljunk, tudtommal nem sietünk. Még mindig úgy vélem, hogy több infót találhatunk a kéttárcsázós bolygón, még ha esetleg ki is derül, hogy nem az a helyes. Akár még a ránk váró feladatokról is lehet leírás. - [Corey Davis]

- Még mindig úgy gondolom, valószínűbb, hogy a kéttárcsázós teremre utal a vers. Kivéve, ha ki tudjuk mutatni, hogy Atlantisz elsüllyesztésekor a sivatagos bolygó közelebb járt egy fekete lyukhoz, mint a másik - mondta Helen, elvégre Janus nem csillagok mostani elhelyezkedésével dolgozott. Vagy egyáltalán fekete lyuk közelében volt az a bolygó akkoriban? Mennyi idő alatt vonzhat az magához valamit? De különben sem fűzött sok reményt a sivatagos bolygó információihoz, legfeljebb, ha találnak bennszülötteket, akiknek az ősei már jó ideje arrafelé élnek. Különben mindent jó pár éve eltemetett a homok.
Ráadásul már önmagában megéri kivizsgálni, mit keres egy tejúti kapu a Pegazus-galaxisban. [Helen Drew]

- Tehát mind úgy gondolják, hogy a teremben minden bizonnyal hasznos információkra bukkannak, de a sivatagos bolygó esetleges előnyeit sem szeretnének elszalasztani. - Összegzi Woolsey az eddigieket. - A sivatag meglátogatása a CsKA-6 feladata lesz, amint visszatértek a Litánról. Önök egy óra múlva indulnak a második címre.

Dr. Rodney McKay 
A kanadai magában hálát adott Woolsey-nak, hogy nem küldte a katlanba. Nagyon utált volna órákon át izzadni a semmiért.
Összeszedte a felszerelését, tabletjét, ős detektort, fél tucat különböző kábelt, végül a nagyon utált fegyvereket is magához vette. Persze némi nasiról sem feledkezett meg, ki tudja, mikor ehet legközelebb.
Miközben mindenki Chuck-ja tárcsázott, végignézett újdonsült csapattársain.
~ Nem is olyan rossz a helyzet. ~ mélázott magában, miközben a kapun felvillantak a szimbólumok. ~ Két tudós, egy tok'ra, akinek a gazdateste katona volt valaha és még egy katona. Szinte nem is hiányzik a Vadember és a Repülős.
Amire a gondolatai végére ért, a többiek már el is indultak a kapu felé, és Rodney követte a társait. [Dr. Rodney McKay ]

Kategória: Made in Ősök | Hozzáadta:: Emilia (2018-07-18)
Megtekintések száma: 47 | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Összes hagulatjel
Kód *: