Stargate SG1 - Az Ötödik faj 8 - 12.fejezet
A másik oldal Celementen található Tűzvárosában volt épp, Verral az oriok legfőbb vezetője. Ebben a galaxisban élnek az ori és hívői, a felemelkedettek közül csak 13an váltak ori-já, és még Verral. Többieket már elpusztította a 14ek, és rajtuk kívül nem is volt másik felemelkedett. Hiszen féltek, hogy fellázadnak ellenünk, és akkor szertefoszlik a hatalmuk. A tűz adta nekik az energiát, mellyel élni tudtak. A tűz pedig a hívőkből merítette az energiát. Vajon mit tenne a több milliárd hívő, ha tudnák: ők, 14en hamis ígéretekkel, hazugságokkal nyerik el tőlük az energiájukat, mellyel hatalomra tesznek szer? Minden olyan szépen alakult: senki sem vette kétségbe hatalmukat, senki sem gondolt a lázadásra. De jött két személy a Tejút galaxisából. Egy jel volt ez, annak a jele, hogy nem ülhetnek a babérokon már. És új hívőket is szerezhetnek maguknak. Ezért adta ki a parancsot Verral a flotta építésére és a hadsereg felállítására. Elkészültük után útra indította őket, sikerült egy szuperkaput is felállítani, hogy a nagy csatahajóiknak ne kelljen a hipertéren keresztül utazniuk. De elkövettek egy hibát! Lebecsülték az embereket. Valahogyan blokkolták a kapujukat, így nem tudnak átmenni a hajóikkal, csak a hipertéren keresztül. Most Verral az egyik hírnökkel beszélt, pontosabban adta ki neki a további parancsokat. - A flotta készen áll? - Igen uram! - hajol meg előtte. - Hála az új hírnököknek, minden hajót üzembe tudtunk helyezni. - Az épülő hajók? - Határidőn belül elkészülnek. - Örülök, hogy jól halad a terv. Azt akarom, hogy minél hamarabb induljon útnak a sereg. - Értettem. A Tejút felé másnap elindult az ori flotta legnagyobb része: 24 csatahajó, és 6 szállítóhajó. Elindultak, hogy minél hamarabb véget vessenek annak a galaxisnak, mely legjobban ellen áll az orinak. Elindultak, hogy példát mutassanak az esetleges későbbi lázadóknak. Tejút! Reszkess! Atlantisz és a wraith A wraith társadalom alapján, (melyet minden kívül álló ismer) királynőknek kellene kormányozniuk a wraithokat. Igen, de a kívülállók nem tudhatták, hogy a királynők is elszámolással szükségeltetik egy magasabb vezető felé. Ennek ellenére a kaptárak közti csaták „megengedettek”, hiszen ez a társadalmuk alapja: az erősebb marad fent. Ám néha össze is fognak, lásd Ősök. Ő magához ragadta a hatalmat régen, majd a kaptárhajókra kinevezte a királynőket. Ő rendelte el, hogy a wraithok "aludjanak", hogy az élelem forrás hiánya végett ne legyen polgárháború. Ő adta ki a parancsot Atlantisz második ostromára. Bár meglepte őt, hogy ellentámadnak, de gyorsan kiküszöbölték ezt a hibát. Ő adta ki a parancsot, hogy Michael és az egyik királynő szövetséget színlelve jusson be a városba. A terveket jól kidolgozta, de valami mindig közbe jött. Legtöbbször az emberek taktikája. Ilyen szintű hadviseléssel még az Alteran sem rendelkezett. Mostanra ezek semmisé válnak, hiszen Abohawyr Atlantisz felé irányította a flottáját, hogy eltörölje mindenkorra azt. Most a wraith társadalom fővárosában, pontosabban főbolygóján a palotájában várakozik. Sokat késik a flotta bejelentkezése - ezért ideges is -. Valami baj történhetett. De mi? Az emberek nem tudhatták, hogy ellenük készülünk. Ekkora haderővel órák alatt össze lehet omlasztani a pajzsukat. Nem rendelkeznek nagy légierővel, nem állíthatták meg a flottát. De akkor miért nem jelentkeznek be? Ekkor látja, hogy a háta mögötti kivetítőn egy másik wraith arca jelenik meg. - Monjad. - néz rá mérgesen - Uram… a flotta - küszködik a másik a szavakkal - Mi van vele! - Elpusztult! - Lehetetlen! Hogyan? - A flotta egyik megállása során egy hipertér ablak nyílt mellettük. Átjött rajta valamilyen fegyver, utólagosan kielemezve a képeket egy csillagkapu volt az. Aktiválódott és lézer nyaláb jött át rajta. - Miért nem pusztították el? - Megpróbálták, de nem sikerült. Egy nagyon fejlett pajzs védte. - Veszteségek? - Súlyosak. 11 kaptárhajó, 17 cirkáló, számtalan vadász. A többi hajó súlyos sérüléseket szenvedtek, most is visszafele tartanak javítások végett. - Értem. Szóljon ha visszaértek. Ki is lépett a vizuális kapcsolatból. Már tudta, hogy ki áll a támadás háta mögött, de nem akarta elhinni. Egy olyan faj, amelyet az ellenségeik találtak fel. Olyan veszélyesek voltak, hogy az alkotóik inkább az elpusztításuk mellett döntöttek. De nem tudták mindegyiket megölni. Most fedték fel magukat a lidércek előtt. - Nagy baj lesz, ha nem találok ki valamit! Arthur Merlin könyvtárában van Daniel, Kvasir és még sokan mások. Kvasir kipótolta a szétlőtt kristályokat és a szerkezetet is működésbe tudta hozni. Most azt tanulmányozta Daniellel. Vala a szokásos feladatát látta el, vagyis a faluban kérdezősködött. - Látod ezt a sort, Daniel Jackson? – Kvasir - Igen. Azt jelenti, hogy „az inga hatalmas erő birtokába juttatja gazdáját, ha megfelelően használja”. Nincs sok értelme egy kívülállónak, de mi tudjuk, hogy igaz. A szövegben van valami technikai leírás a medálról? - Ilyet nem találtam, de még nem végeztem a szöveg teljes terjedelmével. - Gondolkozzunk! Meurik mondta, hogy Arhtur és lovagjai elindultak megkeresni a Szent Grált. Ha megtalálták volna, akkor én a helyükben visszahoztam volna ide. - De itt nincs… és Arthur sem tért vissza. - Tehát nem találta meg az említett három bolygón. Morgen le Fayt is akkor állították le, amikor el akarta mondani a medál helyét. A legenda szerint Arthur Merlinnek köszönhette hatalmát. Akkor Merlin miért rejtette el a fegyvert? - A választ nem tudom. - De én igen!!! Ezek a könyvek értették meg velem. Arthur szembefordult Merlinnel, amikor az elrejtette a fegyvert. Talán tudomást szerzett az Ori fenyegetésről, talán az avaloni kommunikációs eszközzel. Arthur, a legendákban harcos természetű volt. Ő fel akarta használni már akkor. Merlin pedig le Fayyel elrejtette azt. Van valamilyen titok, amit nem tudunk, az, hogy Merlin miért nem engedte használni a fegyvert. - Jó lenne tudni, mert az idő sürget. Ekkor hangokat lehetett hallani. Vala kiabált a bejáratnál. - Gyertek gyorsan! Ezt látnotok kell! Daniel és Kvasir kiment a térre. Üdvrivalgás minden felöl. Pár személyt állt körül a tömeg. - A legenda igaz, Arthur visszatért! – mutat Vala a tömeg közepén álló személyekre Odaléptek az idegenekhez. - Te vagy az, aki legyőzte a fekete lovagot? – kérdezte Arthur - Részben. A másik fenséges lovag jelenleg nincs itt. - Nem kell így beszélned Daniel Jackson. Tudom, hogy ki vagy… sőt már találkoztunk is, bár erre szerintem te nem emlékszel. - Akkor a felvetésem igaz? Miszerint, te is egy felemelkedett ős vagy, mint Merlin és le Fay. - Csak részben van így. Én földi vagyok, nem pedig alterani. A győzelmetek híre eljutott hozzám és lovagjaimhoz, ezért visszatértünk, az ígéretemhez hívem. - Kérdezhetek? - Igen. - Már régóta kutatunk veled és a fegyverrel kapcsolatban. Az, hogy itt vagy nem a törvény megszegése? - De igen. – ismeri be Arthur - És nem félsz, hogy ellened fordulnak a többiek? - Már nem. Már sokan az oldalamon állnak. - Melyik oldalon? - A beavatkozás oldalán. Segítenünk kell az Ori ellen. - Ezt akarta le Fay is tenni, de… - Nyugodj meg. Nincs semmi baja. - Üdvözöllek Daniel – szólalt meg egy hang Arthur mögött. Le Fay volt az. - Én is örülök. Ki állított meg? - Én voltam az. – mutat magára Arthur. Ezen kicsit meglepődött Daniel, de tovább kérdezett. - De miért? - Ha elmondta volna a fegyver helyét, akkor a galaxis béli népek nem fognak össze. - Most az ősök nem tesznek semmit? – Vala - Még nem. Várják a megfelelő pillanatot. - Másik fő kérdésem: hol van Merlin ingája. – folytatja az „információ gyűjtést” Daniel - Nem létezik. - Micsoda? – a „tudós katona”, vagy inkább a modern kor Indiana Jones-ja rendkívül módon meglepődött, a szélütés kerülgette… szólni nem bírt, ezért a felemelkedett lény folytatta - A fegyver nem létezik és nem is létezett. Én is azt hittem, hogy létezik, ezért is kerestem, de amikor meg tudtam az igazat, akkor inkább visszatértem az ősökhöz és vártam a megfelelő időpontot. - De a feljegyzések. Ez lehetetlen!!! - Nem az. Gondolj bele, hogy Merlinnek milyen képességei voltak! - Azon kívül, hogy felemelkedett Ős volt. Képes volt telepátiára, kinézisre és jövendölésre... - Igen. Látta, hogy jönni fog az Ori. Tudta, hogy csak egységesen lehet esélye a galaxisnak. - Elhitette velünk a fegyver létezését. Most is harcolunk az Ori ellen. A fegyverre alapoztunk. Így elveszünk. - Nem fogtok. - Hogyan? - Bár fegyveretek nincs az Ori ellen, de a ha sikerül a tervem akkor a felemelkedettek már harcolni fognak az Ori ellen. Most jött el az idő a közbe avatkozásra. Sajnos Oma Desalat és Orlint nem tudtuk megmenteni, de értük is bosszút állunk. De most mennünk kell! - Még ne! Várj! Találkozunk még? - Egészen biztosan, hiszen a reményeim szerint a felemelkedettek is háborúra fognak menni. Az energia forrás Camelotban a Grál kutatása befejeződött. Daniel és Vala visszatértük után beszámoltak a történtekről. A Tollanon mindenkit lesújtott a hír, mi szerint a Grál nem létezik, de ezen a morál csökkenésen kicsit javított az a tudat, hogy Daniel szerint a felemelkedettek is képesek elpusztítani az Orit. És a hadba lépésükre komoly esély van, hiszen Arthur meg akarja szerezni a vezető szerepét. A megszerzett információkat természetesen közölték a többi szövetségessel is. Jacket pedig újból a Nox hívatta, mert beszélni szerettek volna vele. Amint tudott egyből át is ment hozzájuk, a túloldalon Anteaus és Lya várta. - Ti tudtátok, hogy a Grál nem létezik? – szegezi oda a kérdést a Nox férfihoz - Sok mindent tudunk, mint ahogy sok mindent nem tudunk. - Szóval igen. - Csak sejtettük… de nem a Grál miatt hívattunk ide. - Akkor miért is? - Valamit mutatni szeretnénk. - megint teleportáltak és a lebegő városban voltak újra - Valami fontosat találtunk, nagyon fontosat. - Csak nem az elveszett flottátokat? - Azt is. - Éljen, hát meg vannak - örül a jó hírnek Jack - Hány darab? - Három… - Három? Hát kicsivel többre számítottam… - Három közül az egyik a Zászlós hajó, az Akhilleusz. A másik kettő pedig a "testőrei" Akhilleusz haragja, és Akhilleusz bosszúja. Ezek a hajók több legendában is szerepelnek. A felderítések szerint az állapotuk kitűnő. - Mi lett a többivel? - Fogalmam sincs. Talán csak ennyit rejtettek el régen, talán a többi már elpusztult. Ezek kitűnő állapotban vannak, mert egy időtorzító mező veszi körbe őket, olyan, mint amit asgardok használtak a replikátorok ellen. Csak itt lassabban telik az idő. - Hogyan tudjuk elhozni őket? - Megvannak a deaktiváló kódok, mint ahogy a koordináták is. Mikor indultok érte? - Amint lehet! - Akkor gratulálni szeretnék neked, hogy a flottádnak van három újabb hajója. - Köszönöm. Hát valami jó hír már ránk fért… Pillanatokkal később már a kapu előtt voltak. Az eseményhorizont előtt Jack után szólt Anteaus. - O’Neill! – megvárta, hogy a másik megforduljon – Öröm volt számomra, hogy megismerhettelek, megtiszteltetés, hogy egy oldalon harcolhattam veled! … Te minden tekintetben megfelelő vezére vagy egy fajnak, amelyben sok lehetőség rejlik! Ám a jövőd ködös… lesz egy pont mikor döntened kell, de én nem féltelek, mert tudom, hogy akkor is a helyes megoldást fogod választani! – közelebb lép hozzá, majd kezét nyújtja neki, amit Jack el is fogad – A Nox szelleme kísérjen utadon… barátom! Rossz előérzett fogta el Jacket, de mikor átért a kapun egy mosoly jelent meg arcán, hiszen már jól tudta: a másik tényleg egy barát. Az Enterpriseval indultak a hajókhoz. A fedélzeten volt több tudós is, mint ahogy katonák is szép számmal. A tervek szerint Jack fogja az Akhilleuszt visszavezetni, a másik két hajót pedig Mitchel és Teal'c. A Tollanon addig Carter volt a főnök. Az út egy hétig tartott, még úgy is, hogy az Enterprise volt a leggyorsabb hajó eddig a flottában. Megérkezésük után csodás kép fogadta őket: az űr ezen szegletében több napot is lehetett látni, és egy hatalmas csillagköd is található volt itt. A három hajó látványa pedig fantasztikus volt: csillogtak a napfényben. A műszerek nem működtek, valószínűleg a sugárzási anomáliák véget. Ezért vizuális megközelítés hajtottak végre. A dokkolás simán ment, miután a kódokat beütötték. A három hajó fedélzete pedig tökéletes állapotban volt, olyan mintha teljesen új lennének. Az irányításuk pedig egyszerű, mint egy ugróé. Csak gondolni kellett az irányításra és már is cselekedett a hajó. Hatalmas méretük ellenére nagyon jó navigációs képességekkel rendelkeztek. A visszafelé vezető út ezeknek a hajóknak is egy hétig tartott, mert bevárták az Enterpriset, pedig sokkal gyorsabbak mint az a hajó. A város mellett parkoltak le velük. A bázisra beérve, másik meglepetés is fogadta őket: A Nox ZPM-eket készített és küldte át nekik, több tucatot!!! Jack alig bírt hálálkodni értük, pontosabban nem is bírt, hiszen soha többé nem hallottak a Noxról. A Nox elmegy Anteaus és Lya a lebegő város tanácstermében volt a többi nagyhatalmú Noxxal. A fajuk utolsó, kevés idejéről szólt a megbeszélés. Jól tudták, hogy mindent titokban kell tartaniuk, hiszen, ha kitudódik a tervük, akkor nagy bajban lehetne az Ötödik Faj. Remélték, hogy ők majd megértik tetteiket, de csak remélni tudták, mint ahogy azt is, hogy megbocsátanak nekik, hogy a háborúban egyedül hagyják őket. Ezekben a pillanatokban a megtalált hajókkal érkezhetnek meg a Tollanhoz Jackék. Most kell cselekedni, most „tiszta az út”. Az összes Nox, kántálás közepette egy hatalmas épületbe ment be, ahol hosszas vallási rituálé után mindegyik eltűnt. Az előttük álló ZPM burkok pedig mind elkezdett vibrálni, miszerint teli vannak. Az automatavezérlés megnyitotta a kaput a Tollanra és átküldte az „ajándékot”. A lebegő város hatalmas robbanással csapódott a bolygójuk felszínére. | |
|
| |
| Megtekintések száma: 684 | |
| Összes hozzászólás: 0 | |