* * *

„Uram, nem vagyok benne biztos, hogy ez jó ötlet.”

„Nyugalom, Carter. Imádni fogja!”

„De akárhányszor próbáltam ezelőtt, mindig rettenetesen végződött. Katasztrofális lett. És kínos is.”

„Meg fogom mutatni, hogy mit tegyen. Kövesse az utasításaimat.”

„Uram…”

„Hívj Jacknek. Igazán illene a keresztnevükön szólítani egymást, ha már ezt csináljuk.”

„Rendben…Jack.”

„Most először meg kell melengetni.”

„Elég meleg?”

„Igen, jó lesz.”

„Most behelyezem, először lassan. Kezd megkeményedni.”

„Ó, ez bevált. Vastagabb lett. Talán mégis jól lesz.”

„Sam, ezután a következőket kell tenned.”

„Megrántani, és fel-le?”

„Igen, lassan a legjobb.”

„Ó, ugye így, vagy nem? Most mit kezdjek vele?”

„Mit gondolsz?”

„Ide?”

„Igen.”

„Olyan sima. Mi jön most?”

„Meg kell kissé ráznod.”

„Rázni?”

„Igen, használd ezt. Keményen, Sam!”

„Izomláz lesz tőle a karomban. Biztos vagy benne, hogy jó lesz?”

„Meg fogod tudni! Ez nagyszerű! Nézd mekkorára nőtt.”

„Igen, ez elképesztő!”

„Most jön. Ha túl sokat rázod, az nem tesz jót neki.”

„Nem?”

„Száraz és petyhüdt lehet később.”

„Ó. Hadd találjam ki. Tegyem ide be?”

„Eltaláltad! De légy vele gyengéd.”

„Ezt mondtad ezelőtt!”

„Eddig nem kellett gyengédnek lenned hozzá!”

„Ó. Éppen belefér.”

„Bízz bennem, lesz ez még nagyobb is.”

„Biztos vagy benne?”

„Ó igen, Sam. Jól csináltad.”

„Annyira örülök, hogy ezt gondolod, de valószínűleg csak kedves akarsz lenni hozzám.”

„Emlékezz tilos megnézned, amíg bent van, vagy összeesik.”

„Teljesen összemegy?”

„Igen.”

„Kigondolná. Szerintem itt ronthattam el eddig. Hát, Jack, ez nagyon mókás volt. Talán mutathatnál nekem más technikát is majd.”

„Részemről az öröm. Mondtam neked, hogy nagyon könnyű sajtfelfújtat készíteni.”

Vége.