Csillagkapu - A Végzet Háborúja - I.rész - 5. fejezet A Halál Diadala
5. fejezet A Halál Diadala 2212. június 4-e. Az összesen 614 hadihajóból álló flotta elérte az Örvény galaxis szélét, majd az utasításnak megfelelően kilépett a hipertérből és kivárják, amíg a Drákok észreveszik őket. Alig 10 percen belül rájuk találnak. - Azonosítatlan hajó lépett ki a hipertérből 12 óránál, egyenesen felénk tart – közli Riley. - Ez gyors volt – jegyzi meg Zsukov. - Mindenki a helyére, harckészültség! – mindenki posztjára siet, köztük O’Neill is most ér fel a Redemption hídjára. - Hívnak minket – szól Riley. - Kapcsolja, halljuk a fenyegetést. A magányos hajóról egy meglehetősen mély és szúrós hang válaszol. - Itt a Tak’rot elnevezésű Drák korvett. Önök megszegték népünk hagyományait, amennyiben nem fordulnak vissza azonnal, azt egyértelmű hadüzenetnek vesszük és elpusztítjuk önöket – figyelmezteti fenyegető hangon. - Ez nem fog megtörténni – feleli az admirális nyugodtan, pontosan erre számított. A kicsiny hajó szó nélkül odébb áll. Néhány óra csend után egy kisebb hadiflotta tömörülését érzékelik a nagy hatótávolságú érzékelők. Zsukov tudja, hogy rajtaütést terveznek, ezért az egész flottát oda vezényli. Út közben eligazítást tart a kapitányoknak: - Uraim, a mai naptól fogva háborúban állunk a Drákokkal. Egy csillagköd mellet gyűjtik erőiket egy rajtaütéshez, viszont az ősök radartechnikájának köszönhetően még időben kiszúrtuk őket. Nemsokára odaérünk és szétcsapunk közöttük. A hírszerzésünk alapján haderejük 80-120 korvett közé tehető. Más hajótípust nem tartanak szükségesnek, továbbá vadászokkal sem rendelkeznek. Azonban felhívom a figyelmüket, hogy azok a korvettek igen erős plazmafegyverekkel vannak ellátva, amelyek valamely számunkra ismeretlen folyamat által hajóikhoz hasonlóan zöldes árnyalatú. Manőverezhetőségüknek és erős pajzsaiknak köszönhetően méltó ellenfelei lehetnek egy 304-esnek, de akár egy nehézcirkálót is megtépázhatnak. Ezért arra kérem önöket, hogy ne bízzák el magukat, bár a siker garantált mégis komoly veszteségeket szenvedhetünk. Az akcióról helyettesem, O’Neill admirális ismerteti önöket a támadási tervről. O’Neill megköszörüli torkát, feláll, majd odasétál a taktikai asztalhoz. - Az ellenséges hajók nem sokkal a csillagköd előtt gyülekeznek, mi pontosan előttük lépünk ki a hipertérből nem sokkal lőtávon kívül. Majd ékalakzatba rendeződünk és megindítjuk a támadást. Mivel nem rendelkeznek torpedókkal és vadászgépeknek is híján vannak nem lesz szükség vadászfedezetre, a hajóink ezután egyenesen átgázolnak rajtuk… - Nem lenne egyszerűbb felülről támadni? Vagy esetleg csak a Starfuryket bevetni? Azokban nem tehetnek túl sok kárt – vág bele a szavába Nathan, a Columbia jó eszű kapitánya. - Szemtől-szemben állunk fel velük, a teljes seregünket felmutatva. Ezzel mutatva, hogy nem félünk tőlük s remélhetőleg kedvüket szegjük a további ellenállástól. Senki sem akarja megszállni őket, csupán kolóniákat létesítünk a lakatlan területeken – teszi hozzá Zsukov. - És csak úgy feladják? Nem szólnak a szövetségeseiknek vagy indítanak további hadműveleteket? A Drákok katonák köztudottan büszke és kegyetlen harcosok, nem hagyják majd ennyiben. - Éppen ezért próbáljuk a lehető legnagyobbnak mutatni magunkat. Így több esélyünk van rá, mintha egyből cselekhez folyamodnánk – Zsukov szemmel láthatóan kezdi elveszíteni türelmét, ezért Nathan inkább nem folytatja a beszélgetést. - Akkor minden világos uraim? - kérdezi határozottan és céltudatosan. - Igen uram! – visszahangzik a teremből. - Sok szerencsét mindannyiunk számra. – fejezi be mondandóját. Perceken belül kiérnek a hipertérből egyenesen a Drák flotta előtt. A terv szerint ék alakzatba rendeződnek. A 13 csatacirkáló közül a Korolev megy elől, mellette néhány száz méterrel hátrébb a Redemption és a Tythan kíséri, s mindkettőt őt-öt Starfury követ hasonlóképpen, de csak az egyik oldaluk felől. Mindegyiküket 2 nehézcirkáló és 4 romboló kíséri egyenletesen körbevéve azokat. Ezeket az 523 BC 304-es követi a formáció tömegét adva, nem hiába képezi a flotta gerincét a már két évszázada létező hajótípus. A Drák flotta az előrejelzésnek megfelelően 93 korvettből áll, teljesen felkészületlenül éri őket a hatalmas flotta feltűnése. Ezért annak hatalmas vezére Kortis admirális diplomáciai frekvencián hívva próbálja húzni az időt. Zsukov megállítja közeledő flottáját, néhány tucat kilométerre a lőtávolságtól s fogadja az adást. - Üdvözletem admirális, van fogalma arról, hogy mit akar most népére zúdítani? – kezdi Kortis valódi céljait leplezve. - Igen van, és maga tudja mivel is áll szemben? Ha nem venné észre, legalább hatszoros túlerőben vagyunk. Szerintem nem magának kellene itt fenyegetőznie. – feleli nyugodtan, tudja, hogy esélye sincs ellenfelének, - Tudja, népünk körében van egy közmondás. Elég bonyolult a maga nyelvén, nagyjából annyit tesz, hogy nem a szembenálló felek száma határozza meg a csatát. Hanem azok katonáinak elszántsága, és mi nagyon is eltökéltek vagyunk. Halálunkig vagyunk hajlandóak küzdeni minden egyes négyzetcentiméteréért szülő galaxisunknak. Maga elmondhatja ugyanezt népéről admirális? – kérdezi még mindig fenyegető hangon. - Nem, mi otthagytuk. Ahogy maguk is kénytelenek lesznek otthagyni ezt a galaxist amennyiben továbbra is ellenállnak. Ne feledje, még van választása. Nem muszáj vérontásnak lennie… - Zsukov teljes nyugalommal, ellenfelét felmérve. - Így igaz. Még elkerülhető, ha jól tudom. jelenleg egy ember képviseli népe érdekeit. Beszélhetnék vele? – most már hangneme átmegy megalkuvóba. - Nem probléma – feleli, úgy érzi még elkerülhető a konfliktus. Rövidesen tárcsázzák a Földet a Korolev gyomrában elhelyezkedő csillagkapuról. Truemant éppen egy gyenge pillanatában sikerül elérni, de azért mégis csak szóba áll Kortissal. A híd közepén jelenik meg hologramként, mivel a Drákok nem rendelkeznek ilyen technológiával, a hajó kommunikációs rendszerein keresztül továbbítják az adást. A féregjáraton rendkívül gyorsan halad át az információ szinte késés nélkül tudnak kommunikálni egymással. - Mégis miért hívott admirális? – kezdi Trueman fenyegető hangnemben, kissé idegesen. - Szeretném elsimítani ezt a kis incidenst népeink között. Mielőtt még pusztulásba kellene taszítanunk nagy múltú civilizációjukat – fenyegetőzik alaptalanul. - Pusztulásba taszítani? A maga népének van aztán önbizalma s ez más körülmények között még dicséretes is lenne, viszont jelen helyzetben… - Távozzanak a galaxisunkból, különben meghalnak – Jelenti ki komoran, Trueman mondatába vágva. Ő nem éppen vérmérsékletéről híres s mélységesen lenézi ellenfelét. Ráadásul ki nem állhatja, ha a valaki a szavába vág. - Ti mégis hogy mertek fenyegetni minket? Minket, Tau’ri népét? Minket, akik legyőzték a Goa’uld hamis isteneit? Minket, akik káoszba taszították a Lidércek hordáit? Minket, akik kiirtották a Replikátorokat s felmorzsolták az Ori hatalmas hadait? Minket, akik az Ősök és Asgardok örökségét hordozzuk? Ti semmik vagytok, koszos földművelők, akik még egy rendes csillagkaput sem képesek létrehozni. Hogy mertek ti fenyegetni minket? – ezután mély levegőt vesz s közelebb hajol az admirálishoz, majd folytatja felháborodottsága fenyegetésbe csap át. Le fogunk települni a galaxisotokban akár tetszik, akár nem. És ha kell, az utolsó szálig kiirtunk titeket onnan. Amennyiben nem vonultok vissza azonnal nem csak a lakatlan részeken fogunk letelepedni, titeket is megszállunk majd. Bevonulunk városaitokba s azok lakóit mind egy szálig megöljük, majd s ha ezzel végeztünk levágjuk a fejüket s a koszos kaszáitokra tűzzük azokat. Kortis teljesen megdöbbent e hallatán. Nem tudja, mit mondjon, de érzi, hogy népének csak akkor van esélye a túlélésre, ha sikerül elrettentenie ellenfelét. - Bátor szavak ezek egy kis embertől. Azonban amit tettetek, azok mások eredményeiből fakadnak. Mi legalább a saját tudásunkkal gazdálkodunk. Bármi is történjék ma, ne feledje. Mi szóltunk – feleli tettetett magabiztossággal és mosollyal az arcán. - Nemsokára mi fogunk letelepedni az önök bolygóin, de azok addigra már nem lesznek lakottak – a kapcsolat hirtelen megszakad a Drákok oldaláról. A hajón Zsukov már a fejét fogja a beszélgetés hallatán. Nem hiszi el, hogy annyi ember közül pont Truemannek kellett hatalomra kerülnie. - Indítsa meg a támadást! – adja parancsba az admirálisnak. - Igen uram – feleli, nem túl elragadtatva majd beszünteti a féregjáratot. – Nos, mind tudtuk, hogy ez lesz belőle. Riley, kerüljünk lőtávolságba! Legalább megkapja a hőn áhított csatáját. - Értettem uram! – mondja izgatottan, úgy véli, élete egyik álma válik valóra a mai napon, A hatalmas flotta az alakzatot tartva szép lassan közelít a látszólag alakzat nélküli véletlenszerűen elhelyezkedő kicsiny Drák flotta felé. - Miért megyünk ilyen lassan? – kérdezi Zsukov meglepetten. - Sok az űrtörmelék, ha gyorsabban megyünk. lemeríthetik a pajzsokat. Ha feladjuk a formációt, kikerülhetjük őket és jóval hamarabb odaérhetünk. - Még csak azt kéne, éppen erre számítanak. Tartsuk az alakzatot, már tudom, mire készülnek. Ezzel a sebességgel 5 percbe telik mire lőtávolságba érnek s a tervnek megfelelően megállnak az ellenség lőtávolságától néhány kilométerre. - Ugrasszuk ki a nyulat a bokorból. Az elülső sínágyúk nyissanak tüzet! - Csak a sínágyúk? – Riley meglepetten. - Igen, első tiszt, csak a sínágyúkkal. Nem tudják, hogy mink van és ez jobb. ha így is marad, amíg fény nem derül a tervükre. A sínágyúk sorra tüzet nyitnak, halálos robbanólövedékek ezreit ontva magukból. Kortis meredten figyeli azokat. - Hát elkezdődött – jegyzi meg hangosan, eddig minden tervei szerint alakult. Arcán enyhe mosoly látható. - Nem kellene visszalőnünk? – kérdezi helyettese. - Türelem Sevron, türelem… A záporozó lövedékek elérik a hajókat, majd némán átsuhannak azokon. A Korolev hídján tartózkodók tanácstalanul állnak az események mögött. - Egyszerűen átmentek rajtuk. Semmi kár nem észlelünk – mondja Riley értetlenkedve, - Ez meg hogy lehetséges? – tűnődik Zsukov. - Mi a… fluktuációt vettünk észre a hajókon, amikor áthaladnak a lövedékek. - Csak hologramok – jön rá végül. – Egyenesen belesétáltunk a csapdájukba… - Akkor mit csináljunk most? – Riley még mindig tanácstalanul. Zsukov már érzi a levegőben, hogy valami nagyon rossz fog történni. Az kérdés, hogy hajlandó e szembenézni vele… - Vissza! Mindenki vonuljon vissza! – határozza el végül. - Vissza? De hát… Eközben Kortis elérkezettnek látja az időt miközben zászlóshajója, a Crudelitas fedélzetén figyeli az eseményeket. - Sevron, robbantsa az aknákat! - Örömmel uram! – azzal meghúz egy kart és szörnyű láncreakció veszi kezdetét. Mivel tartották az alakzatot egyenesen közéjük hajtottak. Maguk az aknák nem túl bonyolult szerkezetek, viszont annál nehezebb őket észrevenni és hatalmas pusztítás véghezviteléhez képesek. A gyújtószerkezet miatt nem egyszerre robbannak fel, van ahol 10 másodperc is eltelik a jel megérkezését követően, de van ahol néhány miliszekundum alatt bekövetkezik. Az első közvetlenül a Korolev előtt haladó Columbia alatt robban fel, alig méterekre annak pajzsaitól. Azok képtelenek ekkora energia elnyelésére s alig felével tudnak megbirkózni. A megmaradt lökéshullám azonnal darabokra tépi a több mint 225 méter hosszúságú hajótestet. Ezt a reaktor robbanása követi, amely a teljes legénység életét követeli, Nathanét is beleértve. A hídon lévők értetlenül állnak az események előtt. Egyedül Zsukov tudja, hogy sikerült bemanővereznie a legnagyobb valaha ember által összevont hadiflottát egy aknamező közepébe. - Ennyire nem lehetünk ostobák… - jegyzi meg halkan, Ez alatt az aknák százával robbannak fel a hajók között. Az egyik romboló jobb oldalánál is felrobban egy. Annak pajzsa még elhárítják azt azonban ez az energiája 90%-ába kerül. A következő a bal oldalt éri. Ezzel már pajzsai nem képesek megbirkózni s a lökéshullám kettétépi a hosszúkás, keskeny hajótestet. Egyedül a nehéz cirkálók és a Starfuryknek van némi esélyük, illetve azon szerencséseknek, akik pont aknamentes területen tartózkodnak. A Korolev nem tartozott közéjük, amint az admirális elért mondandója végéhez a jobb hangár alatt robbant fel az egyik. A robbanás kisebb földrengésként rázza meg a hajótestet, sokan elesnek, mások valamiben megkapaszkodva vészelik át a rázkódást. - Pajzsok 60%-on! – mondja Riley döbbenetéből felocsúdva, S egy másik akna is felrobban ugyanazon az oldalon, a hajó aljánál, az előzőnél is nagyobb rázkódást okozva. Az egyik tiszt elesik s beveri a fejét az egyik vascsőbe, amelybe fogódzkodni akart, azonnal eszméletét veszti. - Már csak 20%! – kiáltja Riley elkeseredetten, – Vajon robban e még egy akna? – kérdezgeti magától, A flottát további robbanások tucatjai rázzák meg alaposan megtizedelve azt. Különösen a 304-esek számából faragott le. Ugyanis azok sem a megfelelő pajzsokkal, sem a megfelelő páncélzattal nem rendelkeznek. De még a masszív csatacirkálók közül sem élte túl mindegyik. A szörnyű 10 másodperc véget ért. A büszke flotta hajóinak roncsai úsznak mindenfelé, Zsukov alig hiszi el a történéseket. - Jelentést! - A pajzsok 20%-on, a jobb oldali hangár megsérült. Ezen kívül tüzeket jelentettek az alsóbb fedélzeteken. A fő rendszerek továbbra is működőképesek. - Mi a helyzet a flottával? - Elvesztettünk 13... nem, 16... te jóisten... Uram, 362 hajót veszettünk. – feleli Riley elszörnyedve. - A fél flottát… - Zsukov is elszörnyed a hallottakon, már tudja, hogy sosem feledi ezt a napot. Most már meg sem fordul a fejében a visszavonulás gondolata, már csak vissza akar vágni ellenfelének. A túloldalon Kortis örömmel veszi tudomásul a minden várakozást felülmúló pusztítást. Magabiztosan hátradől székében, elérkezettnek látja zseniális tervének folytatását. - Mehet a második fázis, küldjék be a hajókat! Pillanatokon belül a korvettek és nehéz korvettek százai valamint csatahajók tucatjai kezdenek kilépni a hipertérből és egyenesen a már erősen megtizedelt flotta hajói között. - Ellenséges hajók lépnek ki a hipertérből! Mindenütt ott vannak! – kiáltja el Riley rémülten, ő nem ilyen csatára várt oly régóta. - Azonnal nyissanak tüzet! Most megmutatjuk nekik milyen fából faragtak minket. – adja ki a parancsot félelem nélkül és céltudatosan, még mindig teljesen biztos a győzelemben, tekintetén látszik a céltudatosság s embereiben való hite. A földi hajók tüzet nyitnak a hipertér ablakból kilépő hajókra. Először a kicsiny, mindössze 150 méter hosszú korvettek tűnnek elő, ezeket csak a sínágyúk lövedékei találják el, amelyek sorra pattannak le pajzsaikról. Ezek a hajók nem a felsorakoztatott hologramok közül jönnek, a közeli csillagködben tömörültek, amíg Kortis az időt húzta. Ezeket a jóval nagyobb és szélesebb nehéz korvettek követik. A 300 méter hosszú tömzsi hajókat már nem egy plazmasugár kapja telibe komoly károkat okozva pajzsaikban. Végül a hatalmas, több mint 900 méter hosszú Drák csatahajók is megjelennek, nem sokkal a Starfuryk között kilépve az ablakból s korvettek tucatjai kísérik őket. Közülük kettő a Redemption mellett teszi ezt meg. A hajó 4 Tachyon lövege azonnal sortüzet nyit rájuk, minimális károkat okozva bennük. Azonban az egyik korvett véletlenül belemanőverezik az egyik lövedékbe s az tucatnyi darabra robbantja. - Uram hajó lép ki mellettünk, 900 méter hosszú, átmérője 527 méter – szól Riley félelemmel a tekintetében. – Nem tudom mik ezek. - Forduljon rá! Nyisson rá tüzet! Írta: Darth Raven; Elérhetőség: Darth_Revan@hotmail.hu A Korolev ráfordul a még nála is hatalmasabb szörnyetegre majd sortüzet nyit rá. Ezen felül 8 darab torpedót is elindít a hajó felé. Azonban nem sikerül átütnie pajzsait s alig 10%-ot merít azokon, Kortis zászlóhajója az. - Torpedókat indítanak – figyelmezteti őt Sevron. - Indítsák a vadászgépeket – vágja rá magabiztosan. Kis vadászgépek tucatjai válnak le a Crudelitas jobb oldaláról, rövidesen 6-ot sikerül leszedniük a közülük. - Pajzsok 70%-on. - Indítsák a torpedókat! – adja ki a parancsot egyre biztosabban győzelmében. A hajó oldalsó vetőcsöveit 12 Drák torpedó hagyja el egyenesen a Korolev felé tartva. - Torpedókat indítanak! – kiáltja Riley valósággal megdöbbenve. - De hiszen nincsenek is… - mondja Zsukov hitetlenkedve. - Azonnal indítsák el a vadászokat! – adja ki a parancsot ordítva, közben egy másik csatahajó is torpedókat indít a másik oldalról. Ahogy ezt kimondja a torpedók egyre csak közelednek a hajó felé. A vadászok képtelenek időben odaérni ráadásul az ellenség soraiba tartozókon is át kell vágniuk. Egyedül az elülső M-995-ös sínágyúknak van némi esélye, de azok robbanólövedékei egymás után süvítenek el mellettük. Egyszerűen túl kicsik ahhoz, hogy eltalálják őket. A hídon tartózkodók dermedten figyelik, ahogy az első zavartalanul keresztülmegy a pajzson. Majd a következő és az azt követő is. Egyszerűen nem hiszik el, hogy ez lehetséges. - Ki kell térnünk! – kiáltja Riley majd felettese engedélye nélkül belekezd a manőverbe. - Késő… – Feleli, miközben megdermedve figyeli az egyik egyenesen felé tartó torpedót. Tekintete ismét elüresedik, élettel teli arca elfehéredik, miközben farkasszemet néz a hatalmas torpedóval. Farkasszemet néz magával a halállal… A legelöl lévő sínágyúk egyike telibe kapja, annak robbanófejét mikor már csak 5 méterre van célpontjától. A lökéshullám ereje még így is túl sok a hajó burkolatának s a robbanás lángba borítja a hidat… …hosszú órák teltek el, mindent lángok borítanak, fullasztó füst tölti meg a levegőt és összeégett holttestek hevernek mindenfelé. Két bátor kommandós megy fel a hídra, amelyet már csak a robbanást követően, a betört ablakrészeken levágódó vészhelyzeti válaszfalak tartanak egyben. Az admirálist keresik, bár szinte már minden remény szertefoszlott. Zsukov földön fekszik véres sebbel a homlokán, nem tudni él-e vagy már a túlvilágra került. Simon és John még egyszer utoljára átfésüli a helyiséget, de sehol sem találják. Rövidesen a visszafordulás mellett döntenek. Egyikük megbotlik valamiben, lenéz a földre és megpillantja az admirális ősz hajszálait. - Megtaláltam! – mondja John, majd leguggol és ellenőrzi pulzusát. - És? – kérdezi vissza Simon kíváncsian. John nem hisz saját tapintásának, újra és újra leellenőrzi azt, majd mély levegőt vesz: - Meghalt. - A francba… már megint – válaszolja idegesen. - Nem a mi hibánk. Jobb, ha visszamegyünk, mielőtt megfulladunk – majd visszaindulnak a bejárathoz. Ekkor Zsukov szeme hirtelen felnyílik, mellkasa kitágul s különös hangot ad ki magából. A két kommandós megfordul, odasiet hozzá. majd felsegítik őt. - Tud járni? – kérdezi tőle John. - Igen, jól vagyok – Feleli, majd pár lépés megtétele után döbbenten néz körül a hídon. Először Riley holtteste tűnik fel neki, akit a hajót megmentő manőver végzése közben égettek szénné a lángok, majd az egyik repedt, magát megadni készülő ablakon kinézve, a még égő hajóroncsok tucatjai tűnnek fel számára. Viszonylag könnyű megkülönböztetni a Tau’ri hajók roncsait a Drákokétól ugyanis azok narancssárga, ellenségeiké pedig zöldes árnyalatú lángokkal égnek. Az admirális meglepetten tapasztalja, hogy sokkal, de sokkal több narancssárga láng van, mint zöld. Az ugyanis alig néhány helyen látható. Tekintete ugyan érzelemmentesnek tűnik, de ő legszívesebben sírva fakadna. - Szétrúgták a seggünket… - folytatná, de Simon a szavába vág. - Ki kell jutnunk innen, hamarosan lezárják ezt a részt és kieresztik rajta a levegőt. Zsukov belátja, hogy igaza van, majd ők a hajó taktikai termébe indulnak, ez tartalékhídként szolgál a Starfury osztály képviselőinél. Az emberek nagyon megörülnek, amikor meglátják, ő jelenti az utolsó reményt számukra. - Mi történt? – kérdezi az ott tartózkodóktól. - Szétvertek minket – feleli Malcolm, a hajó egyik gépésze. - Hány hajó élte túl? - Csak mi – válaszolja keserű tekintettel. - A Redemption? – vágja rá aggódóan, bár már tudja a választ. - Darabokra tépték, nincsenek túlélők – feleli a fejét ingatva. - Mi hogyan éltük túl? - Szerencsénk volt, elől csak 2 torpedó kapott telibe, egy pedig nem sokkal a híd előtt robbant. Viszont az alsó részen a hajó hasa és tatja között öt is eltalált minket, ezeket a részeket lezártuk az ott lévők mind meghaltak. A fő rendszerek pár másodperccel a robbanást követően leálltak, s ezért azt hiszik, hogy meghaltunk. A főerőik elmentek, csak néhány hajót hagytak hátra, legalábbis ennyit látunk az ablakokon keresztül. - Hova mentek? – vágja rá azonnal, a legrosszabbtól tartva. - A galaxisunk felé… – tekintetében látszik az őszinte megbánás. - A fő rendszereket mikorra tudják megjavítani? A tüzeket miért nem oltották még el? Egyáltalán minek rostokolunk még itt? – Zsukov a legrosszabbtól tart, miszerint lerohanják otthonaikat. - Magára vártunk uram, nem akartunk maga nélkül elindulni. Ha eloltjuk a tüzeket, észreveszik, hogy élünk utána azonnal indulnunk kell majd, a fő rendszereket, azóta ahogyan csak lehetett helyrehoztuk, csak az ön parancsára várunk. - Kinek az ötlete volt ez? – kérdezi látszólag haragosan. - Az enyém uram. – feleli kissé elbizonytalanodva. - Akkor maga az új első tiszt, mindenki a helyére! – adja ki a parancsot határozottan. Malcolm tétlenkedve ugyan, de elvégzi a teendőket, rövidesen mindenki a helyén van. - Ideje eloltani a tüzeket. Ezzel együtt kapcsoljanak be mindent! Amint tudunk hipertér ablakot nyitunk a Föld felé. Minden úgy történik, ahogy mondta. A lángokkal borított részeket elzárják, a masszív zsilipajtók lezárják a sérült részeket, majd a szellőzőrendszer kiszivattyúzza onnan a levegőt. Ezzel párhuzamosan a haldokló hajó hajtóművei bekapcsolnak, sérült generátorai pedig védőmezőt emelnek köré. Amint bekapcsolnak a radarok, teljes képet kapnak a helyzetről. - 12 korvett van körülöttünk. Fél perc van az ugrásig – mondja Malcolm. - A fegyverek működnek? - Csak a 70%-uk. Elől működik a legtöbbjük valamint a jobb oldalon. - A Tachyon lövegek? Írta: Darth Raven; Elérhetőség: Darth_Revan@hotmail.hu - Kifogástalan állapotban vannak. - Jó. Ne lőjenek velük, amíg nem szólok. A sínágyúkkal és az ágyúkkal adjanak nekik, ahogy tudnak! – feleli új tervvel a fejében. - De miért ne? Azokkal lenne legtöbb esélyünk – kérdezi aggódva, hiszen alaposan beverte a fejét felettese. - Jobb, ha még nem tudnak róla, hogy működnek. 6 korvett kezd közeledni a hajó felé, 4 elölről és 2 hátulról. A lövedékek csak kisebb károkat okoznak bennük. Rövidesen tüzet nyitnak a már sérült hajóra. - Pajzsok 15%-on! Ezt nem bírjuk sokáig – 20 másodperc van még hátra. – Lőnünk kell velük. - Várjon még! – parancsol rá Zsukov farkas tekintettel. - Már csak 10%! - Most! – adja ki végül az utasítást. A 4 löveg sortüzet nyit a közeledő hajókra. Mindegyik fejenként 5 lövést ad le, amelyek elől a kis távolság miatt képtelenek kitérni célpontjaik, s darabokra tépik azokat a lövegek masszív, kék színű lövedékei. A másik 2 hajó visszavonulót fúj, a már általuk leadott lövések alig 3%-ra apasztják a pajzsot. Így a sérült hajó még éppen, hogy be tud lépni a hipertérbe további szerkezeti károk megkockáztatása nélkül. Zsukov a legrosszabbtól tartva úgy dönt, hogy a végső harc előtt beszédet tart embereinek, akik rövidesen köré gyűlnek: - Uraim, nem fogok hazudni önöknek. Ma megsemmisítő vereséget szenvedtünk a Drákoktól. Nagyon sok mindent rosszul tudtunk róluk. Sokkal fejlettebbek, okosabbak és erősebbek, mint azt álmunkban is sejthettük volna. Nem tudjuk mi vár ránk odahaza, nem tudom hányan élték túl ezen órákat. De egy biztos, jelenleg szükségük van ránk, jobban, mint bármikor és mi segíteni is fogunk nekik. Megmutatjuk nekik, hogy mi hogyan harcolunk. Megmutatjuk, hogy mi sosem hátrálunk meg, és ha kell, a halálunkig harcolunk hazánkért és higgyétek el, eljön majd a nap, amikor síró kislányokként futnak majd előlünk. Eljön majd a nap, amikor térden állva, esedezve könyörögnek megadásért. Eljön, a nap mikor rájönnek kiivel is húztak újat a mai napon. Eljön majd a győzelem napja! – Kiáltja határozottan, diadalittas tekintettel, lelket öntve reményvesztett embereiben, akik hatalmas éljenzésben törnek ki beszéde hallatán. Azonban mégis hazudott embereinek. Ugyanis ő már nem biztos abban, hogy a háború még megnyerhető, nem ezen csata után. Egyre csak a következő kérdéseket ismételgeti magában: Írta: Darth Raven; Elérhetőség: Darth_Revan@hotmail.hu - Vajon lesznek e még túlélők? Van-e még hova hazamenni? Vajon fennáll-e még a Birodalom? | |
|
| |
| Megtekintések száma: 563 | |
| Összes hozzászólás: 0 | |