Stargate SG1- They Won’t Fade Away – Nem adják fel
They Won’t Fade Away – Nem adják fel


„Hát, lezárják,” mondta Daniel beletörődően miközben a kapuszobát bámulta meredten, eszébe jutott, az első alkalom, amikor meglátta a kaput, csendesen, sokat ígérően.

„Nézd a jó oldalát a dolognak,” mondta Cameron, hangja azt sugallta, hogy van más lehetőség is. De a kis rándulás szerint a szája sarkában arra utalt, még nem igazán jött rá, hogy mi az.

Sam megrázta a fejét. „Nem hiszem el, úgy értem, az Ori gyakorlatilag a küszöbünkön van? Ez nem sok józanészre utal.”

„Nem is kell nekik,” mondta Daniel. „A politikusok és a józanész két különböző dolog.”

„És most mi lesz?” kérdezte Vala, miközben sajnálkozva nézett a csapat többi tagjára. „Úgy értem, de javítsatok ki, ha tévedek, de Csillagkapu nélkül nincs többé Csillagkapu Parancsnokság sem.”

Daniel felsóhajtott miközben Teal’c előrébb lépett. „Én csatlakozom a Jaffa-ügyhöz.”

Vala rávillantott egy mosolyt. „Nagyon viccesen hangzik.” Teal’c felhúzta szemöldökkel nézett rá, de Vala már Sam felé fordította a figyelmét. „És mi van veled?”

„Hát, vissza tudnék menni az 51-es körzetbe,” mondta Sam. „Úgy értem, itt nem sok tennivaló akad.”

„Érdekesnek hangzik,” mondta Vala, nincs semmi, amit Sam ne tudna lelkesedéssel fogadni. „Gondolom, te visszabújsz a barlangodba és unalmas, büdös, régi könyveket fogsz olvasgatni, Daniel.”

Daniel grimaszolt. „Nem. Úgy értem…felejtsd el.”

„Úgy nézz ki, elveszítetted a kis csapatodat,” mondta Vala Cameronnak.

Cameron összevonta a szemöldökét. „Tudod mit? Felejts el minket. Te mit tervezel? Nem látok zöldkártyát  a kezedben.”

Vala elgondolkodott ezen. Már rengeteg kártyát szerzett. Lennie kell benne egy zöldnek is. „Ne aggódj miattam. Van egy tervem.”

„Hadd találjam ki,” mondta Daniel mosolyogva. „Szerepel benne, hogy ellopsz valamit.”

Vala nagyot vigyorgott. Mindenki aggódva figyelte.

* * *

„A Csillagkaput ellopták,” mondta Woolsey, aki úgy nézett ki mint aki egy egész zsáknyi citromba beleharapott volna bele.

Landry vett egy mély lélegzetet. „Igen, Mr. Woolsey, pontosan ez történt.”

Woolsey meredten bámulta Landryt. „Tábornok, idiótának nézek ki? Csak azért kérdeztem, mert úgy érzem, nem igazán bízik az értelmi képességeimben.”

Landry mosolygott. „Biztosítom, Mr. Woolsey. Nem erről van szó. Bizonygathatom tovább is, ha akarja.”

„És az emberei?” kérdezte Woolsey.

„Hát, értesüléseim szerint, van rá esély, hogy néhányuk teste felszívódott a lopás közben,” mondta Landry.

Woosley zavartan nézett rá. „Mit csináltak? Felszívodtak?”

Landry bólintott. „Hát, ahogy mondtam. Nem igazán vagyok biztos a hogyanban.”

Woosley felsóhajtott. „Tudja, hogy teljes körű nyomozás lesz elrendelve ebben az ügyben, ugye, tábornok?”

„Elismerem, hogy itt az ideje,” mondta Landry. „Szerettem volna, ha a CSK-1 nyomoz az ügyben, de épp az ő eltűnésük az egyik a probléma.”

Woolsey felsóhajtott és megrázta a fejét, Landry a legudvariasabb és legbosszantóbb mosolyát villantotta rá.

* * *

Cameron még mindig a hasát fogta a röhögéstől. „Ellopni a kaput. Ez volt a terved.”

Vala mosolygott. „Nevessetek nyugodtan, de én csak megmentettem Teal’c-et a politikától, Samet az unalmas munkájából az 51-es körzetben…”

„Hé!”

„Tudod, hogy igazam van, és Danielt attól, hogy a maradék életét egy könyvbe temetkezve töltse el,” mondta Vala. „Meg kellene köszönnötök nekem.”

Daniel feltartott ujjal odament Valához. „Azt mondtad, hogy van egy hajód. Szó sem volt a kapu ellopásáról!”

Vala ártatlan arcot vágott. „Elfelejtettem megemlíteni ezt a részt?”

„Ó, igen!” mondta Daniel.

„Nézd, az Ori ott van kint, és a vezetőitek túl hülyék, ahhoz, hogy megértsék mi fog történni,  ha nem próbálunk meg tenni valamit. Én csak megpróbáltam segíteni,” mondta Vala. „És… hát, talán jól érzem magam a csapat tagjaként. Talán hozzászoktam, hogy a jó ügyért harcolok és nem hazugsággal és csalással töltöm a napjaimat.”

„Igen,” mondta Sam, mosolyogva. „Hát mindannyian észrevettük, hogy épp most adtad fel a hazudozást és a csalást.”

Vala lehunyta a szemét. „Hát, ha szőrszálat akartok hasogatni.”

„Van egy dolog, amit még mindig nem értek,” mondta Teal’c, magára vonta mindenki figyelmét. „Miért ez az öltözet?”

Vala a valaha volt legjobb kalóz szerkót viselő csapattársaira nézett. Eléggé szűk volt és jól kihangsúlyozta a megfelelő részeket. Kicipzározta a sajátját és elégedetten mosolygott. „Tekintsétek, isten hozott ajándéknak Vala kapitánytól.”

„Nem fogunk így hívni,” mondta Daniel.

„Nem te vagy a kapitány,” tette hozzá Cameron.

„És nem fogjuk ezt hordani,” mondta Sam.

Vala felvonta a szemöldökét.

Sam vállat vont. „Rendben, talán a dzsekit.”

***
 
„Azt mondtad neki, hogy felszívódtak?” kérdezte Jack.

Landry vállat vont és nagyot kortyolt a söréből. „Az nem mondhattam, hogy felszálltak és nem is számítana.”

Jack megrázta a fejét miközben hátra dőlt, egy horgászbottal a kezében. „Nem tudom elhinni, hogy ellopták a kaput.”

„Hát, igazából nem tudjuk bebizonyítani, hogy ez történt.”

Jack felhorkant. „Nem tudom elhinni, hogy ott voltál. Fel sem fogom, hogy mit jelent ez neked?”

Landry ismét meghúzta a sört és mosolygott. „Egy utolsó sátáni kacajt.”

Jack felvonta a szemöldökét, nem értette a választ, főleg mikor egy fénysugár fogta körbe és hirtelen egy idegen hajó hídján ülve találta magát egy bőrszerkós CSK-1-gyel maga körül.

A kapitányi székben ült, horgászbottal a kezében, majdnem átdöfve vele a barátait. Végül, egy hosszabb szünet után, megszólalt, „Elloptátok a kaput?”

Sam bólintott. „Elnézést, uram.”

„Nem, tetszik ez a dolog,” mondta Jack. „Csak… ti elloptátok a kaput.”  

Jack Teal’re pillantott, akin kifejezetten domborodott a bőrszerkó. „Szép gúnya.”

Teal’c komoran nézett. „Valóban.”

„Nem akarja nekem elmondani valaki, miért horgászok egy idegen hajó hídján?”

„Hát, uram, valójában, mi fel akarjuk venni a harcot a rossz fiúkkal,” mondta Cameron. „Rögtön visszaküldjük, amint lesz egy tervünk, ami nem végződik mindannyiunk halálával.”

„Teljesen biztos vagyok benne ők, hogy akarják befejezni,” mondta Jack vicces mosollyal.

„Ugyan már, Jack,” vette át a szót Daniel. „Komolyan inkább horgásznál, minthogy odakint légy? Szétrúgva a rossz fiúk seggét?”

Jack fintorgott a bottal a kezében. „Hát, van botom is.”

„Nincs hal a tavadban,” mondta Teal’c.

„Na, látod ez biztos,” mondta Jack.

„Lehet egy új egyenruhád,” mondta Vala vigyorogva.

„Amit egyáltalán nem szükséges hordani,” tette hozzá Sam.

Jack felsóhajtott és felpattant, lerakva a botot a nagy kijelző elé sétált, ami az alant lévő bolygót, a Földet mutatta. Láthatta Samet, Danielt  a balján, Teal’c a jobb oldalához lépett, majd Cameron és Vala is csatlakozott hozzájuk Teal’c baljánál majd mind a lent elterülő bolygót bámulták.

„Egy utolsó kirándulás, mi?” mondta Jack, megpróbálva emlékezetébe idézni a megszámlálhatatlan alkalmat mikor megmentették ezt az ártalmatlan, kéklő és forgó golyóbist.

Daniel rámosolygott. „Olyan lesz, mint a régi szép időkben.”

„Csak még jobb,” mondta Cameron vigyorogva.

„Szétrúgjuk a seggeket, megmentjük a világot,” mondta Sam.

„Új barátokat szerzünk,” tette hozzá Vala.

Jack Teal’c-re pillantott, színpadiasan megveregetve a vállát. „Még több kaland, Teal’c?”

Teal’c mosolygott és bólintott. „Balszerencséjükre, O’Neill.”

Jack bólintott. „Valóban,” mondta, megfordulva a kapitányi szék felé igyekezett. „Ebben az esetben, Carter? Teljes sebesség, ezredes.”

Sam vigyorgott és Danielre nézett mielőtt eltűnt a konzolnál. Daniel Jack mellé állt. „Tudod, szerintem az első bolygó ahová mehetnénk…”

„Daniel? Még a földkörüli pályát sem hagytuk el.”

„Tudom, de itt van ez…”

„Daniel.”

„Nem, Jack, nem érted…”

„Daniel?”

„Nézd…”

„Daniel.”

 „Mi az?”

Jack felé bólintott. „Odamegyünk.”

Daniel szemét meresztve bámult rá. „Ó. Rendben. Sam?”

Jack figyelte a Sam felé tartó Danielt miközben Cameron ott lézengett a környékén, kezében a csomagjával szórakozott arckifejezéssel.

„Nem bánja, hogy átvettem az irányítást a csapata felett ugye, Mitchell?” kérdezte Jack.

Cameron elvigyorodott. „Nem biztos, hogy az én csapatom volt, uram.”

Jack biccentett egyet. „Az lesz. Csak még nem most.”

Cameron bólintott. „Gondolja?”

Jack horkantott egyet. „Tudom. Egyébként, hogyan tettek szert erre a hajóra?”

Cameron hüvelykujjával Vala felé bökött, aki épp be akarta cipzározni Teal’c kabátját. „Vala rejtette el.”

Jack rámeredt. „Ő rejtette el a hajót?”

„Aha.”

Jack helyeslően bólintott. „Szép munka. Van már neve?”

Mintha Valanak szuperhallása lenne, rögtön ott termett. „A Mal Doran-on gondolkodtunk.”

„Ez szóba sem jöhet,” mondta Cameron.

„Mi van az O’Neill-lal? Jó név lenne a hajónak,” javasolta Jack.

„Úgy vélem már van egy hajó ezzel a névvel,” tette hozzá Teal’c.

„Éppenséggel, Cameronnak van egy ötlete,” mondta Sam, mielőtt Jack emlékeztethette volna őket, hogy az O’Neill maradt csak lehetőségként.

„Igen,” mondta Cameron dagadó mellkassal. „Én a CSK-1-en gondolkodtam.”

Jack elgondolkodott rajta, rádöbbent, hogy erre névre még az ő kőkemény  sokat megért katona szíve is gyorsabban dobogott egy kicsit. Beleegyezően bólintott, ajkába harapott és valami frappánson gondolkodott.

„Szerintem tetszik neki,” válaszolta Daniel helyette.

Jack biccentett. „Jó név. A hajónak. Tudod, vagy a csapatnak. Még talán egy uzsonnának is.” Samre pillantott, aki ott álldogált a széke mellett. „Készen állunk az indulásra?”

Sam biccentett és visszatért a távolabbi falnál lévő konzolhoz. „A CSK-1 készen áll, uram.”

Jack Danielre nézett. „Mindig ki akartam ezt próbálni.” Előre dőlt és a végtelen űr felé mutatott. „Energiát.”

Vala mosolygott és megrázta a fejét. „Ezt nem veszem be.”

Vége
 



Kategória: TIMAIOSZ TÖRTÉNETEI | Hozzáadta:: Emilia (2011-08-17)
Megtekintések száma: 487 | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *: